„Érmellék” változatai közötti eltérés

Régészeti leletek alapján ezen a vidéken a pattintott [[kőkorszak]] végén jelentek meg emberek. Valószínűleg csak ideiglenesen tartózkodtak a túlnyomórészt mocsaras helyen, a terület valódi benépesedésére a [[csiszolt kőkorszak]]ban került sor. Mintegy [[I. e. 2. évezred|2000 évvel Kr. e.]] a szépen fejlődő kulturát valamilyen természeti csapás érhette és a települések elnéptelenedtek. Ezzel egyidőben egy harciasabb és fejlettebb technológiával rendelkező néptörzs is a területre nyomult, mely később megtelepedett a mocsár közötti tisztásokon. Ekkor már a [[bronzkor]] köszöntött a vidékre. Fő foglalkozásuk az állattenyésztés és vadászat, halászat volt, csakúgy mint a következő nemzedékeknek egészen a [[20. század]]ig. Abban az időben volt egy időszak, amikor a békés együttélésnek köszönhetően egy sajátos kultúra alakult ki, melyet [[Ottományi-kultúra|Ottományi-kultúrának]] neveznek, mivel [[Ottomány]] környékén találtak először a régészek erre utaló leleteket. Ez a kultúra széles körben elterjedt, még [[Szlovákia|Szlovákiáig]] és [[Lengyelország]]ig is eljutott. A [[vaskor]] az Érmelléken körülbelül [[Kr. e. 800-as évek|Kr. e. 800-as]], [[Kr. e. 700-as évek|700-as években]] jelentkezett. A népvándorlások közepette a [[kelták]] [[Kr. e. 350]]-[[Kr. e. 150|150]] között maradtak e tájon. Utánuk valószínűleg [[dák]] és [[szarmata]] népcsoportok pásztorkodtak itt, méghozzá szabadon, mert a [[rómaiak]] elkerülték ezt a mocsaras vidéket. Később megint elnépteledett, egészen [[Kr. u. 300]] körülig, mikortól kezdve szórványosan áthaladtak a vidéken [[gót]], [[hun]], [[gepida]] és [[avar]] néptörzsek, de nem telepedtek meg itt. Később [[szláv]] letelepedésről árulkodnak régészeti leletek. A [[900-as évek]] táján a [[magyarok]] hódították meg a tájat és telepedtek le itt is.

 

 

== Érmellék híres szülöttei ==