„The Loser in the End” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
| felvételek = [[1973]] [[augusztus]]<br>[[Trident stúdió]], [[London]] |
| stílus = [[Hard rock]]
| kiadó = [[EMI]]/[[Parlophone]] (UK)<br>[[Elektra Records|Elektra]]/[[Hollywood Records|Hollywood]] (US)
| szerző = [[Roger Taylor]]
15 ⟶ 14 sor:
| következő = |
| egyéb ={{Album dalai|
| Dal 1 = [[Procession]] – ''1:12'
| Dal 2 = [[Father to Son]] – ''6:14'
| Dal 3 = [[White Queen]] – ''4:33'
| Dal 4 = [[Some Day One Day]] – ''4:21'
| Dal 5 = [[The Loser in the End]] – ''4:01'
| Dal 6 = [[Ogre Battle]] – ''4:08'
| Dal 7 = [[The Fairy Feller’s Master-Stroke (dal)|The Fairy Feller’s Master-Stroke]] – ''2:41'
| Dal 8 = [[Nevermore]] – ''1:17'
| Dal 9 = [[The March of the Black Queen]] – ''6:33'
| Dal 10 = [[Funny How Love Is]] – ''2:48'
| Dal 11 = [[Seven Seas of Rhye]] – ''2:47'}}
}}A '''''The Loser in the End''''' egy dal a [[brit]] [[Queen]] együttes [[1974]]-es ''[[Queen II]]'' albumáról. A szerzője [[Roger Taylor]] dobos volt. Ez volt az egyetlen dal, amelyet az albumra írt, és a Fehér oldalon, [[Brian May]] szerzeményei mellett kapott helyet. Ez, és a többi dal misztikájától eltérő, [[blues]]os hangulata miatt nehezen illeszthető bele a laza koncepcióba.
| |||