„Éleskővár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
IJoe (vitalap | szerkesztései) |
IJoe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
7. sor:
==Történeti áttekintés==
Az Éleskővár romja azért bír különösen nagy történeti értékkel, mert a tatárjárás előtti időkben épült kevés kővár egyike. A területet egykoron uraló Miskolcz nemzetségnek tulajdonítják a történészek a vár építését, bár történeti információk nem állnak rendelkezésre róla, mivel első írásos említése [[1360]]-ból való [[I. Lajos király]] egy okleveléből, ám [[1364]]-ben, következő említésekor már romvárként említik. Hadi jelentőséggel nem bírt, mint inkább közigazgatási jelentősége lehetett.
==Éleskővár mondája==
A várhoz tartozó egy régi mondát [[Balogh Béni]] idézett fel Éleskővár Kincse című 1971-es művében, amelyben mondákat, legendákat gyűjtött össze.
Éleskővár legendája a tatárjárás idején datálódik, amikor is Bakó Gáspár, a vár ura tömlöcbe vetette Eszes Márton favágó Gabó nevű fiát, mert közte és lánya, Ildikó között szerelem szökkent. Éleskővárat Batu kán seregei kezdték ostromolni, Ildikó fogságba esett, de a börtönéből kiszabaduló Eszes Gabó példátlan bátorsággal, vitéznek öltözve felkereste a tatár sereget, és Ildikóért cserébe kincseket ajánlott. A tatárokat egy szűk völgybe vezette, ahol medvére hasonlító hangokat adott, amitől a tatárok megrettentek, és elvonultak. Így nem csak Ildikó, hanem Éleskővár is megmenekült a tatároktól. Eszes Gabó bátorsága nyomán várkapitány lett, és Ildikót is feleségül vehette.
Az erdő egykoron elzárt világában a hőssé nemesedett favágó szájhagyománya évszázadokon át fennmaradt.
==Külső hivatkozások==
| |||