„Maróti János (macsói bán)” változatai közötti eltérés

'''Maróti (''Maróthi'') János''' (1366 körül - [[1434]]) macsói bán. A [[Gutkeled nemzetség]]beli János fia. Testvérével, Dénessel együtt [[Zsigmond király]] oldalán részt vett a Nikápolyi ütközet-ben. Testvére, Maróthi Dénes itt esett el 1396-ban, Maróthi Jánosa nikápolyi csatából szerencséssen megmenekült, Zsigmond királynak hűséges embere maradt, kiváltképpen a Horváth János pártja ellenében.

1393-ban udvari lovag. A Garai rokonsághoz tartozó Maróti János a Garai-vérengzésben 1386. július 25-én megsebesült és fogságba esett. Kiszabadulva ifj. Garai Miklóshoz és Zsigmondhoz csatlakozott. Részt vett a havasalföldi (1395) és a nikápolyi hadjáratokban (1396, itt Maróti János feladata volt a török sereg erejének felderítése, s a csatában megsebesült). 1397-1398-ban székely ispán, 1398-tól 1408-ig macsói bán. Zsigmond oldalán küzdött az 1403-i felkelés ellen, elfoglalta Ludányi Tamás várait. A gyulai uradalmat 1403-ban Maróti János, macsói bán kapja meg, a vár kiépítését olasz mesterekkel ő kezdi el. Az 1403. november 6. - 1408. november 14. közötti üresedés idején 1406. november 22-ig a kalocsai érsekség világi kormányzója. Garai rokonaként tagja volt a siklósi ligának és a Sárkányrendnek is. 1414-ben friauli kormányzó, 1415-ben Konstanzban járt, ugyanabban az évben Csupor Pállal és Garai Jánossal csatát vesztett és a törökkel szövetkezett Hervoja bosnyák majordomus és spalatói hg.herceg foglya volt, de nagy összegért kiváltotta magát. 14261427-banben Havasalföldön Dan román vajdát helyezte vissza trónjára. 1427-ben Maróti János Havasalföldön Dánt juttatja uralomra. 1427 - 281428-ban ismét macsói bán. Kitűnő, de kegyetlen hadvezérnek ismerték. Zsigmond bőkezűen jutalmazta szolgálatait, a gyulai (Békés vármegye) és velikei (Körös vármegye) uradalmakon kívül a lázadók vagyonából nagy birtokokat kapott és zálogok révén is szerzett ilyeneket. Uradalmát fokozatosan építette ki, Atyán és Gyulán ferences kolostort alapított. Nyitrán temették el.