„Wood Buffalo Nemzeti Park” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a belsőlink jav
kieg: kritériumok, korr, linkek
6. sor:
kategória=Természeti világörökségi helyszínek|
típus=Természeti helyszín|
kritériumok=VII, IX, X
év=1983|}}
A '''Wood Buffalo Nemzeti Park''', amely [[Alberta (tartomány)|Alberta]] tartomány északnyugati és az [[Északnyugati Tartomány]] déli részén fekszik, 44807 -nyi területével [[Kanada]] legnagyobb nemzeti parkja. [[1922]]-ben alapították, mint a világ legnagyobb létszámú, szabadon élő bölénypopulációjának otthont adó védett területet. Ma több mint 2000 [[bölény]] (''Bos bison athabascae'') él itt. Emellett a [[lármás daru]] ''(Grus americana)'' egyetlen ismert fészkelőhelye. A park legfőbb feladata a hatalmas területen az érintetlen ökoszisztéma fenntartása, a kihalás szélén álló állatfajok védelme, szaporodási feltételeik biztosítása.
 
A '''Wood Buffalo Nemzeti Park''', amely [[Alberta (tartomány)|Alberta]] tartomány északnyugati és az [[Északnyugati Tartomány]] déli részén fekszik, 4480744 807 km²-nyi területével [[Kanada]] legnagyobb nemzeti parkja. [[1922]]-ben alapították, mint a világ legnagyobb létszámú, szabadon élő bölénypopulációjának otthont adó védett területet. Ma több mint 2000 [[bölény]] (''Bos bison athabascae'') él itt. Emellett a [[lármás daru]] ''(Grus americana)'' egyetlen ismert fészkelőhelye. A park legfőbb feladata a hatalmas területen az érintetlen [[ökoszisztéma]] fenntartása, a kihalás szélén álló állatfajok védelme, szaporodási feltételeik biztosítása.
A park legalacsonyabb pontja a Little Buffalo-folyó (183 m), legmagasabb pedig a Caribou-hegység (945 m). Az aránylag alacsony magasság ellenére a park geográfiailag nem érdektelen: itt található a világ egyik legnagyobb édesvízi [[deltatorkolat]]a, amelyet a Peace, az Athabasca és a Slave folyók alakítottak ki, mielőtt elérik az Athabasca-tavat. A [[Ramsari egyezmény]] hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal.
 
A park legalacsonyabb pontja a Little Buffalo-folyó (183 m), legmagasabb pedig a Caribou-hegység (945 m). Az aránylag alacsony magasság ellenére a park geográfiailag[[geográfia]]ilag nem érdektelen: itt található a világ egyik legnagyobb édesvízi [[deltatorkolat]]a, amelyet a Peace, az Athabasca és a Slave folyók alakítottak ki, mielőtt elérik az Athabasca-tavat. A [[Ramsari egyezmény]] hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400000400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal.
A Slave folyó alföldjén terül el a Salt Plains (250 km²), amelyen különböző, jellemzően tengerpartokon élő, sótűrő növényfajok élnek. A park jelentős részén elterülő Alberta-fennsík [[gipszkarszt]]-alakzatairól ismert. A víz, miközben feloldotta a fennsík legfontosabb építő kőzetét, a gipszet, barlangokat, víznyelőket, alagutakat és völgyeket hozott létre. A Caribou-hegység üledékes kőzeteiben értékes fosszília-lelőhelyet találtak a kutatók.
 
A Slave folyó alföldjén terül el a Salt Plains (250 km²), amelyen különböző, jellemzően tengerpartokon élő, sótűrő növényfajok élnek. A park jelentős részén elterülő Alberta-fennsík [[gipszkarszt]]-alakzatairól ismert. A víz, miközben feloldotta a fennsík legfontosabb építő kőzetét, a gipszet, barlangokat, víznyelőket, alagutakat és völgyeket hozott létre. A Caribou-hegység üledékes kőzeteiben értékes [[fosszília]]-lelőhelyet találtak a kutatók.
 
A bölények mellett itt található Észak-Amerika legnagyobb [[farkas]]populációja. A madarak közül a darvak mellett a leginkább veszélyeztetett a [[vándorsólyom]], amelynek az utolsó lehetősége Kanadában a fennmaradásra a park által adott védettség.