„Wilhelm Busch” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a Németország-portál sablonjának elhelyezése
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Wilhelm Busch''' ([[Wiedensahl]], [[Németország]], [[1832]]. [[április 15.]] – [[Mechtshausen]], [[1908]]. [[január 9]].), német költő, elbeszélő, karikaturista.
 
BuschA aBusch család hét gyermeke közül elsőként látta meg a napvilágot. A szerénySzerény körülmények között éltek, így [[1841]]-ben szülei úgy döntöttek, hogy fiuk nevelését a nagybátyjára, Georg Kleine-raKleinére bízzák, aki egy pap volt [[Ebergötzen-]]ben. Csak három évvel később látta viszont szüleit. A nagybátyja tanította, amiből barátja, Erich Bachmann is részesült. A két férfiifjú barátsága egy életre szólt, a Bachmann család malma előjön a művész egyik történetében, a ''Max und Moritz''-ban,. (aA[[1865]]-ben, egy folyóiratbana ''(Münchener Bilderbogen)'' című folyóiratban jelent meg), és valószínűleg a történet maga is a két gyermek életéből származnakszármazik. [[1846]]-ban a Kleine család Busch-alsal együtt Lüthorstba[[Lüthorst]]ba költözött. Ugyanebben az évben, vagyis 15 évesen az édesapja kívánságára Hannoverben[[Hannover]]ben a gépészmérnöki karra iratkozott be, de tanulmányait [[1851]]-ben abbahagyta. Mivel érdeklődése a festészet felé irányult, a düsseldorfi[[düsseldorf]]i, antwerpeniaz [[antwerpen]]i, végülmajd a müncheni[[münchen]]i művészeti akadémiára váltotttanult tovább. [[1854]]-ben belépbelépett egy művészeti egyesületbe, a ’Jung''Jung München’München''-be. Később játszott a gondolattal, hogy [[Brazília|Brazíliában]], méhtenyésztőként kezd új életet, ezenezt a mesterséget is nagybátyjától tanulta. [[1858]] körül sokat foglalkozott anatómiával, rajzolással, festéssel. [[1865]]-ben, diákként adta el a ’Max„Max und Moritz’Moritz” jogait a kiadójának, ''Kaspar BraunnakBraun''nak, aki ezzel hatalmas vagyonhoz jutott. A szerző ezért idős korában egy szimbolikusnak nevezhető összeghez jutott, amit jótékony célokra fordított. [[1864]]-ben fejezte be a ’Der„Der Heilige Antonius von Padua’Padua” című művét, ami be lett tiltvabetiltottak, és csak hat évvel később jelentjelenhetett meg. [[1868]]-ban [[Frankfurt am Main-]]ba költözikköltözött testvéréhez, Ottóhoz. Itt ismerte meg ''Johanna KeßlertKeßler''t, aki a barátnője lett. [[1872]]-ben visszaköltözikvisszaköltözött Wiedensahlba, ahonnan többször utazott külföldre, így Olaszországba[[Olaszország]]ba valamintés [[Hollandia\Hollandiába]] is. [[1884]]-ig megjelentek a leghíresebb művei, például ‚Fippsa „Fipps der Affe’Affe” és ‚Diea „Die fromme Helene“Helene”. [[1898]]-ban költözik a zaz unokaöccséhez költözött Mechtshausenbe. Halála előtt arról rendelkezett, hogy az összes személyes levelezését meg kell semmisíteni. 1908-ban halhalt meg.
 
Hannoverben a [[Wilhelm Busch Múzeum]]ban állandó kiállítást rendeztek műveiből.
 
Az egyik leghíresebb és sok nyelven újra és újra kiadott sorozata, a ''Max„Max und Moritz''Moritz”, egy verses, rajzos történetfüzér, két szörnyű gyerekről, akik folyamatosan rafinált galádságokat követnek el. Ez a műve – ami roppant népszerűvé vált – lényegében a világ egyik első képregénye. A mű lényege a vidéki kispolgár kigyúnyolásakigúnyolása. A látszólag vidám történetekben lényegében még a szado-mazochizmus is megjelenik. Tökéletes félreértésként a mű a gyerekirodalom részévé vált. Busch [[Arthur Schopenhauer|Schopenhauer]] hatása alatt lényegében mélyen pesszimista szatirikus volt.
[[Kép:Max und Moritz.JPG|bélyegkép|középre|300px]]
Tökéletes félreértésként a mű a gyerekirodalom részévé vált.
 
==Külső hivatkozások==