„Ediakara-fauna” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Atrajer (vitalap | szerkesztései)
Atrajer (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Kép:Life in the Ediacaran Sea.jpg|bélyegkép|jobb|200px|Élet az edicara korszakbeli tengerben.]]
[[Kép:Pennatula aculeata cropped.JPG|bélyegkép|jobb|150px|Bőrkorall egy mai tengerben. A ''Charniára'' erősen hasonlít, azonban testének 98%-99%-a víz, nehezen érthető, hogyan fosszilizálódott volna. ]]
Az Edicarai fauna az első ismert többsejtű állatközösség volt a [[prekambrium]] záró szakaszában. Nemrég meghozott döntés értelmében a 600-540 millió év körüli korszakot elkülönítették a prekambriumon belül edicarai időszak néven, korábbi nevén vendiként is ismert volt.
A névadó Edicara egy ausztráliai helyrajzi név (Edicara dombság után kapta a nevét, Adelaidtól északra található), ahol először fedezték fel ezeknek az élőlényeknek a maradványait. További maradványok kerültek elő pl. Taconi-övből Észak-Amerikából, az Aravalli-övből Indiából, a Petermann-övből Ausztráliából, a Beardmore-övből az Antarktiszról stb (a "öv" kifejezés "hegységképződési", azaz orogén övként értendő, ami a prekambrium végén létezett [[Rodinia]] szuperkontinens nagy hegységképződési időszakára utal). A bezáró homokkő három dimenzióban őrizte meg a maradványokat, ezért azoknak jól ismert alakjuk, de a belső morfológia (szemben pl. a Burgess-fauna tagjaival) nem őrződött meg, ezért ezeknek a lényeknek a hozzávetőleges rendszertani beosorolása sem ismert, sőt, egyesek szerint nem is biztos, hogy állatok. Egy elmélet szerint a kiváló háromdimenziós megtartás az egyébként aránylag durva szemcsézettségű homokkőben arra utal, hogy nem egy egyszeri szerencsés lágytes-megőrződésről van szó. Ezt a vélekedést az is alátámasztja, hogy ezek a lények kanadai, szibériai, dél-afrikai, indiai stb. egykorú kőzetekből is előkerültek, azaz szerkezetük meglehetősen ellenálló lehetett és könnyen fosszilizálódott. Ehhez egyrészt az kellett, hogy ne fogyasszák el a tetemeket dögevők, másrészt, hogy elég szilárd kutikulával rendelkezzenek. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az edicarai lények valamilyen szimbionta állati-növényi sejt közösségek vagy egyenesen növények lettek volna matracszerű, erős külső kutikulával fedve. A legtöbb faj csalánozó-szerű forma, toll, diszkosz, fekvő toll, korong alakú lények és üregkitöltések ismertek. Valószínűleg a Kimberella egy ősi, váz nélküli [[puhatestű]], a '''Pterinidium''' pedig bőrkorall-szerű lény lehetett. A '''Sprigginiát''' sokan ősi ízeltlábúnak tartják, más vélemények szerint rövid nyelű Pterinidium-változat lehetett. Minden leletre igaz, hogy érzékszerveket nem sikerült felfedezni ezeken az élőlényeken, szemben pl. a Burgess-fauna szemekkel, csápokkal ellátott állataival. Sok esetben nem nyílvánvaló, hol lehetett a fej. A '''Dickensonia''' és a Sprigginia, valamint a Kimberella esetében a kétoldali szimmetria mellett kijelölhető egy elülső és egy hátulsó testtáj is, a Pteridiniumok esetében pedig egyértelműen látszik az a talpkorong, amivel az állat eredetileg rögzítette magát a homokos aljzaton. A '''Tribrachidium''' egy elég rejtélyes lény, amely leginkább egy kettévágott narancsra emlékeztet.