„Kanada alkotmánya” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
13. sor:
1931-ben a brit parlament elfogadta a [[Westminsteri statútum]]ot mely az összes domíniumi rangú országnak az [[Egyesült Királyság]]éval egyenlő törvényhozási jogkört adott. Ezt követte 1982-ben a [[Canada Act 1982]] ''(1982-es Törvény Kanadáról)'' mellyel a brit parlament feladta minden meglévő alkotmányos és törvényhozási jogkörét Kanada fölött. A Canada Act elfogadását Kanadaában, mely nagymértékben köszönhető az akkor kanadai miniszterelnök [[Pierre Trudeau]] munkájának, gyakran nevezik az alkotmány „hazahozásának” ''(patriation)'' mely nagymértékben az akkor kanadai miniszterelnök [[Pierre Trudeau]] munkájának köszönhető.
A Canada Act és az azzal együttjáró [[Canadian Charter of Rights and Freedoms|
==Constitution Act, 1867==
22. sor:
Ez az összes tartomány kormánya kivéve Québec által támogatott a kanadai parlament által hozott törvény kért teljes politikai függetlenséget Nagy Britanniától. A törvény V. része létrehozott egy alkotmánymódosítási mechanizmust mely nem igényelt brit parlament által hozott törvényt a módosításhoz. Továbba a törvény I. része a [[Canadian Charter of Rights and Freedoms]] mely leírja Kanada minden polgárának jogait és szabadságait, mint a kifejezés-, vallás-, mobilitás szabadsága. A II. része a törvénnyek foglalkozik Kanada őslakos népeinek jogaival.
===Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmánya===
Ez
===Módosítási szabály ===
66. sor:
'''Íratlan elvek:''' Olyan elvek, melyek a kanadai alkotmány részeivé váltak azáltal, hogy a Constitution Act, 1867 preambuluma hivatkozott rájuk. A hagyományokkal ellentétben ezek jogilak kötnek. Az elismert alkotmányos elvek közé tartozik a föderalizmus, demokrácia, alkotmányosság és a jogrend illetve a kisebbségek tisztelete.<ref>Ezeket a [[Reference re Secession of Quebec]] [1998] 2 S.C.R. 217 ajánlásban állapították meg</ref> A többi elv közé tartozik a felelős kormányzat, a bírói önállóság, és az „[[Implied Bill of Rights]]” ''(Implikált jogok törvénye)''. Egy esetben, a [[Provincial Judges Reference]] ügyben megállapítást nyert hogy törvény lehet érvénytelen azért, mert ellentmond az íratlan elveknek, jelen esetben a bírói függetlenségnek.
==Források és jegyzetek==
<references />
{{fordítás|en|Constitution of Canada|248554469|angol|a}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://laws.justice.gc.ca/en/const/index.html Az alkotmány teljes szövege]
* [http://www.canadiana.org/citm/ Canada in the Making] -a kanadai alkotmány átfogó története, digitalizált forrásokkal.
* [http://www.charterofrights.ca/language.php Fundamental Freedoms: The Charter of Rights and Freedoms] - A Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmány honlapja hanggal, videóval és
* [http://www.solon.org/Constitutions/Canada/English/Proposals/MeechLake.html Meech Lake Accord, 1987]
* [http://www.solon.org/Constitutions/Canada/English/Proposals/CharlottetownConsensus.html Charlottetown Accord, 1992]
77 ⟶ 81 sor:
* [http://archives.cbc.ca/IDD-1-73-394/politics_economy/constitution_debate_1/ CBC Digital Archives - Canada's Constitutional Debate: What Makes a Nation?]
==See also==
| |||