„Kagán” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A ''kagán'' szakrális királyi hatalommal bíró egyeduralkodó volt a [[közép-ázsia]]i nomád és félnomád népeknél. A cím eredete bizonytalan, az első [[kína]]i források a [[3. század]]ból valók, fel-felbukkan a cím a [[szienpik|szienpi törzsek]] címei között, de akkortól játszik jelentős szerepet, amikor a [[zsuanzsuanok]] uralkodói címe lett.
A zsuanzsuanokat kínai segítséggel megdöntő [[türkök]] vezetője, az Asina vagy [[Aszen-klán]]ból származó [[Bumin]] '''il-kagánnak''', azaz ''nagy kagánnak'' nyilvánította magát. Öccse, a birodalom nyugati részének társuralkodója, [[Istemi]] a [[jabgu]] címet kapta.
Az első ismert kaganátus a Türk kaganátus volt. Több forrás igazolja, hogy a korai és a kései avar fejedelmi cím is kagán volt. A kagánnal egyenlő megtiszteltetésben részesült a katun. A kagán tisztsége az uralkodó nemzetségen belül öröklődött: a legidősebb férfi családtagra, vagy rokonra szállt. A kazár szakrális fejedelem címe is kagán. A kazárokkal együtt élő honfoglalás előtti magyarok is megismerték így a címet. A kende (kündü) méltóságnevet is erre vezetik vissza. A kora középkorban több török eredetű népnél is előfordult (kirgizek, ujgurok); a kagán címet a [[12. század]]ig a [[kijev]]i fejedelmek is használták.▼
▲
==Források==
|