„A Szovjetunió zenéje” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: +iw |
a Bot: Átirányítások javítása |
||
1. sor:
A [[Szovjetunió]] születésének évében átszervezték a hagyományos orosz zenei intézeteket, emellett számos új intézmény, intézet is létesült. 1921-ben alakult meg [[Moszkva|Moszkvában]] az [[Állami Zenetudományi Intézet]], 1926-ban pedig a modern zene társasága. Új zenei folyóiratok jelentek meg. A zenei életet az elképzelt kulturális fejlődés szolgálatába állították. Amellett, hogy elsősorban az opera műfaját támogatták, virágzásnak indult a népi zeneművészet is. A szovjet államokban a képzőművészetekhez hasonlóan vegyítették a helyi és a szovjet-orosz hagyományokat, technikákat, így a kisebb népek zenéjében meghonosodott a többszólamúság. A népi hangszeresekből zenekarokat hoztak létre, közülük híresek a Pjatnyickij-kórus, a voronyezsi, uralszki, volgai, szibériai kórusegyüttesek.
A zeneszerzők kezdetben a kortárs irányzatokat követték, ám a [[Új Gazdaságpolitika|NEP]] végével és [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] hatalomra kerülésével ezzel fel kellett hagyniuk. Hivatalosan előírták a népzenei hagyományok követését és a régi orosz zenéhez való hűséget. [[Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics|Sosztakovics]] ''Mcenszk kerület Lady Machbetje'' című operája és [[Muradeli]] ''A nagy barátság'' című műve még nagy visszhangot keltett, éles kritikát váltott ki 1936-ban és 1947-ben. Ez vezetett az 1948-ban kiadott határozathoz, mely az építészetben és a képzőművészetekben jelenlévő szocialista realizmus eszméjét kívánta a zenére is kiterjeszteni. Így alakult ki a hivatásos és népi zene sajátos kölcsönhatása.
==Vezető zeneszerzők:==
28. sor:
==A köztársaságok zenéje==
A szovjet rendszerben fejlődött a korábban is tehetséges zeneszerzőkkel rendelkező [[Ukrajna]], [[Grúzia]], [[Örményország]] és [[Azerbajdzsán]] zenéje. Viszont a [[belső-ázsia]]i kisebb népek körében először jelentkezett a komolyzene. Ott, ahol nem volt írásbeliség, a szovjet uralom kedvező volt zenei szempontból. Szovjet cél volt azonban itt is "nemzeti" művészetet kialakítani. A köztáraságokból rengeteg zenei tehetség került ki. Karmesterek, [[zongora]]- , [[cselló|gordonka]]- és [[hegedű]]művészek, énekesek. Az előadóművészet nagyon fontos szerephez jutott, a külföldön is fellépő művészek iránti tisztelet elhomályosította a Nyugaton akkor még alig tisztázott valódi politikai helyzetet. A szovjet befolyás alatt álló államokban is ezért volt fontos a zenei élet fejlesztése (táncdalfesztiválok).
==Források==
| |||