„Amarna-levelek” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
bevezető
1. sor:
[[Image:Amarna Akkadian letter.png|thumb|Az EA161-es levél,[[Aziru]]tól, [[Amurru (terület)|Amurru]] királyától ]]
 
Az ún. '''Amarna-levelek''' az i. e. 14. század közepén rövid ideig fővárosként szolgáló [[Ókori Egyiptom|ókori egyiptomi]] [[Ahet-Aton]] (ma El-Amarna) romjai közül kerültek elő.
[[1887]]-ben egy egyiptomi parasztasszony [[Amarna]] romvárosának téglái közt ásva véletlenül több száz kiégetett agyagtáblára talált. Mint kiderült, 379 db, főként akkád nyelven ékírással írott agyagtáblán az [[Ehnaton]]-kor államigazgatási feljegyzései kerültek elő, más országok uralkodóinak a fáraóhoz írt leveleivel, illetve az egyiptomi uralkodók válaszleveleinek másolataival együtt. Bár sok tábla megsérült, sőt elpusztult, mielőtt a szakemberek kezébe került volna, a fennmaradtakból is szemléletesen kibontakozott a történészek előtt az [[i. e. 1350]] körüli egyiptomi világ képe. A táblák ugyanis ontották a kor diplomáciai és politikai életének érdekes híreit. A táblák között egyiptomi-akkád szójegyzéket és babilóniai eposzok iskolai másolatait is megtalálták.
 
[[1887]]-ben egy egyiptomi parasztasszony [[találta meg Amarna]] romvárosának téglái közt ásva véletlenüla több száz kiégetett agyagtáblára találtagyagtáblát. Mint kiderült, 379 db, főként akkád nyelven ékírással írott agyagtáblán az [[Ehnaton]]-kor fáraó korának államigazgatási feljegyzései kerültek elő, más országok uralkodóinak a fáraóhoz írt leveleivel, illetve az egyiptomi uralkodók válaszleveleinek másolataival együtt. Bár sok tábla megsérült, sőt elpusztult, mielőtt a szakemberek kezébe került volna, a fennmaradtakból is szemléletesen kibontakozott a történészek előtt az [[i. e. 1350]] körüli egyiptomi világ képe. A táblák ugyanis ontották a kor diplomáciai és politikai életének érdekes híreit. A táblák között egyiptomi-akkád szójegyzéket és babilóniai eposzok iskolai másolatait is megtalálták.
 
A korszakban négy nagy birodalom létezett: [[Ókori Egyiptom|Egyiptiom]], [[Babilon]], [[Mitanni]] és a [[hettiták|Hettita birodalom]], de nem szabad megfeledkezni [[Asszíria|Asszíriáról]], [[Ciprus]]ról és [[Mükéné|Mükénéről]] sem.
8 ⟶ 10 sor:
A királyok rendszeresen ajándékokat váltottak, olykor még kértek is egymástól ezt-azt. Egy hettita király azt írta levelében babiloni „testvér”-ének, hogy küldjön már néhány fiatal csődört, mert a múltkoriak nem élték túl a telet. Egy mitanni királynak arany kellett, hisz „testvérem földjén (Egyiptomban) annyi az arany, mint a porszem”. Ha a futár ajándék nélkül vagy nem a várt kincsekkel tért meg, akkor bizony volt nagy dúlás-fúlás a királyi udvarokban.
 
A diplomáciában nagy fontosságot tulajdonítottak az illemszabályoknak. A megfelelő alkalomkor nem volt szabad elmulasztani szerencsekívánó vagy részvétnyilvánító levél küldését. A sok udvariaskodás mögött azonban bősz hatalmi harc dúlt. A levelezésből kiderült, hogy az Egyiptomnak alávetett fejedelmek vetélytársaikat hűtlenséggel vádolva rendszeresen ostromolták a fáraót feljelentő levelekkel, abban a reményben, hogy megkaparinthatják azok országát. [[Amoriták|Amurru]] fejedelme például túlbuzgóságból megtámadott néhány várost, melyeknek élén hozzá hasonló egyiptomi vazallus állt. Arra hivatkozott, hogy el akartak pártolni Egyiptomtól. Az egyik áldozat, a bübloszi fejedelem, bizonyos [[RibbadiRíbaddi]] kétségbeesetten fordult Ehnaton fáraóhoz segítségért. Kérése azonban süket fülekre talált. A segítségnyújtás elmulasztás következtében a birodalom északi tartományaiban Amurru jó néhány várost elfoglalt, majd átpártolt a hettitákhoz, s vele tartott számos más fejedelem is, abban a hiszemben, hogy a fáraó az ő sorsukat is ugyanolyan közönyösen nézné, mint Ribbadiét.
 
== Források ==