„Gegő Elek” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav |
|||
3. sor:
==Élete==
Földműves családban született, apja Gegő József, anyja Balázs Zsuzsanna.
A [[csíksomlyó]]i iskolaévek után 1826-ban a [[Pozsony vármegye|Pozsony megye]]i [[Malacka (város)|Malackán]] lépett a ferencesek közé. Filozófiai és teológiai tanulmányait [[Székesfehérvár]]on, [[Nagyszombat]]ban és [[Pozsony]]ban végezte.
1829-ben szentelték pappá, 1831-ben Pozsonyban kezdte szónoki működését. [[Czuczor Gergely]] barátjaként és [[Széchenyi István]] híveként nyomon követte az országban zajló változásokat. Az 1832–36-os országgyűlés ideje alatt már
▲1829-ben szentelték pappá, 1831-ben Pozsonyban kezdte szónoki működését. [[Czuczor Gergely]] barátjaként és [[Széchenyi István]] híveként nyomon követte az országban zajló változásokat. Az 1832–36-os országgyűlés ideje alatt már Pesten működött. Hazafias szónoklatai miatt hírnevet szerzett, többször megintették, kiadott munkáit [[cenzúra|cenzúrázták]]. Matematikai, földrajzi munkákat fordított magyarra, melyből sajnos kevés maradt fenn.
1833-ban a pesti angolkisasszonyok intézetében kezdett magyar nyelvet illetve magyar nyelven oktatni, és 1836-ig, moldvai útjáig ott is maradt.
Az Akadémia támogatásával és kérdéseivel [[1836]]-ban tette [[moldva]]i utazását, mely mindössze 3 hétig tartott, ám útja miatt a [[csángók|csángó]] nép és kultúra első tudományos igényű bemutatója-feldolgozójaként tartják számon. Sok segítséget kapott a [[Tatros]]on szolgáló ''Pap Sándor'' plébánostól, többek között az 1648-ból származó Bandulovics Márk bosnyák ferences, moldvai püspök egyházlátogatási jegyzőkönyveinek ''(Codex Bandinus)'' a felfedezését is neki köszönhetjük. Gyűjtőmunkája végeztével 1837 júniusában 124 lapnyi anyagot terjesztett az Akadémia elé.▼
▲1834-ben Perger János rendes tag levelező tagnak ajánlotta az [[MTA|Akadémián]], azonban 1 hiányzó szavazat miatt csak a következő esztendőben választották meg [[Eötvös József]]hez hasonlóan. Az 1834-es esztendőben önként nyújtott be általa gyűjtött csíkszéki szavakat, melyek majd az 1838-ban megjelenő Tájszótárba kerültek bele.
▲Az Akadémia támogatásával és kérdéseivel [[1836]]-ban tette [[moldva]]i utazását, mely mindössze 3 hétig tartott, ám útja miatt a [[csángók|csángó]] nép és kultúra első tudományos igényű bemutatója-feldolgozójaként tartják számon. Sok segítséget kapott a [[Tatros]]on szolgáló Pap Sándor plébánostól, többek között az 1648-ból származó Bandulovics Márk bosnyák ferences, moldvai püspök egyházlátogatási jegyzőkönyveinek ''(Codex Bandinus)'' a felfedezését is neki köszönhetjük. Gyűjtőmunkája végeztével 1837 júniusában 124 lapnyi anyagot terjesztett az Akadémia elé.
Foglalkozott az egyházi nyelv magyarosításával, az elavult szavak gyűjtésével, az új szavak terjesztésével is. Modern pedagógiai elvei voltak, prédikációiban nemcsak a hit dolgairól tanított, hanem az emberi élet szinte minden területéről beszélt.
| |||