„Kende (méltóság)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''kende'''
A tisztség létezéséről az arab [[Dzsajháni]] írásából tudunk, aki [[Ibn Ruszta|Ibn Rusztát]] idézi – [[Gardézi]] is hasonlót ír – a magyaroknak két királyuk van, az egyik névleges, akit nagyon tisztelnek, ez a '''kende''', a másik a
===A kazárok kettős fejedelemsége=== Ez a rendszer, a [[kettős fejedelemség]], ami nagyon hasonlít a [[kazárok]] és a [[türkök]] [[szakrális kettős királyság]]ára. [[Ibn Fadlán]] írja le a ceremóniát, ahogy a [[kagán]] – akinek a magyar kende szerepe megfelel – fogadja a valódi parancsokat osztogató, de [[sztyeppei szakralitás]]sal nem rendelkező társuralkodót, a [[kagán-bég]]et – a magyar gyula megfelelőjét . A kagán nála még négy havonta megjelenik a nép előtt, de ha kilovagol, bár egész serege vele megy, de egy mérföld távolságon kívül, hogy senki se lássa. Ha mégis szembetalálkozik valakivel, akkor az arcra borul és addig nem emeli fel a fejét, amíg a kagán el nem haladt mellette. Egy későbbi időszakról [[Maszúdi]] már azt azt írja, hogy a kagán soha sem lovagol ki és sohasem találkozik a népével. ===Ki volt a kende?===
Egyes hipotézisek szerint a honfoglaláskor [[Kurszán fejedelem]] viselte a szakrális kende méltóságát, ennek azonba súlyosan ellentmond az a tény, hogy Kurszán konkrét vezető szerepet játszott a nyugati hadjáratokban és [[Pannónia]] meghódításában. Őt olyan lakomára sem hívhatták volna a bajorok, ahol végül is [[904]]-ben megölték.
8 ⟶ 14 sor:
A [[10. század]] közepén [[Bulcsú vezér|Bulcsú]] [[harka]] küldöttség élén [[Bizánc]]ban járt, [[Bíborbanszületett Konstantin]] [[császár]] udvarában. Információkkal látta el a császárt a magyar viszonyokról, amit a császár ránk hagyományozott. Bulcsú elmondása szerint a magyarokat a ''fejedelem'' (görögül [[arkhón]], nem említi a ''kende'' szót) kormányozza, aki mellett még van két kisebb rangú vezető, a magasabb rangú '''gyila''' és az alacsonyabb rangú ''karha'' (azaz [[harka]]). De nincs semmi jele annak, hogy ne a fejedelem kormányozna, azaz ekkorra már megszűnt a [[kettős fejedelemség]]. Az is Álmos és Árpád szakrális fejedelemsége ellen szól, hogy utódaiknak is kellett volna viselniük ezt a méltóságot minden bizonnyal, de ennek semmi nyoma.
===A kettős fejedelemség megszűnte===
Valaminek történnie kellett tehát valószínűleg a honfoglalás előtt. Róna-Tas András szerint ez talán inkább egy dinasztiaváltás volt, amit [[Levedi fejedelem]] története mesél el, az ő dinasztiájának letételével szűnhetett meg a magyar szakrális [[kettős fejedelemség]], mert a szakralitást az új dinasztiának, az [[Árpád-ház]]nak nem sikerült felépítenie. Levedi a kazár kagán rokona lehetett, aki pedig [[Istemi]]nek, a [[Türk Birodalom]] társalapítójának a leszármazottja volt, a [[sztyeppei szakralitás]]sal rendelkező [[Asina-klán]] tagja.
| |||