„Kende (méltóság)” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
 
Egy másik hipotézis szerint [[Álmos vezér]] lett volna a kende, és a kazár kagánéhoz hasonló szakrális gyilkosság áldozata lett, miután az ő [[kut]]jának elfogyta miatt kellett volna [[Etelköz]]ből a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] költözni. Őt viszont akkor inkább talán Etelközben ölték volna meg, nem a már sikeres honfogalalás után [[Erdély]]ben, amikor már a Dunáig birtokolták a magyarok a területet, a [[Dunántúl]], azaz [[Pannónia]] elfoglalása azonban akkor szóba sem jött még, mert az a magyarokkal szövetséges [[Arnulf keleti frank király|Arnulf császár]] birtoka volt. Csak Arnulf [[899]]-es halála után foglalta el Pannóniát Kurszán. Álmos pedig talán inkább egy dinasztikus belharc áldozata lett, amit a későbbi dinasztikus hagyomány néha meg szokott szépíteni.
 
A [[10. század]] közepén [[Bulcsú vezér|Bulcsú]] [[harka]] küldöttség élén [[Bizánc]]ban járt, [[Bíborbanszületett Konstantin]] [[császár]] udvarában. Információkkal látta el a császárt a magyar viszonyokról, amit a császár ránk hagyományozott. Bulcsú elmondása szerint a magyarokat a ''fejedelem'' (görögül [[arkhón]], nem említi a ''kende'' szót) kormányozza, aki mellett még van két kisebb rangú vezető, a magasabb rangú '''gyila''' és az alacsonyabb rangú ''karha'' (azaz [[harka]]). De nincs semmi jele annak, hogy ne a fejedelem kormányozna, azaz ekkorra már megszűnt a [[kettős fejedelemség]]. Az is Álmos és Árpád szakrális fejedelemsége ellen szól, hogy utódaiknak is kellett volna viselniük ezt a méltóságot minden bizonnyal, de ennek semmi nyoma.
 
===A kettős fejedelemség megszűnte===
 
A [[10. század]] közepén [[Bulcsú vezér|Bulcsú]] [[harka]] küldöttség élén [[Bizánc]]ban járt, [[Bíborbanszületett Konstantin]] [[császár]] udvarában. Információkkal látta el a császárt a magyar viszonyokról, amit a császár ránk hagyományozott. Bulcsú elmondása szerint a magyarokat a ''fejedelem'' (görögül [[arkhón]], nem említi a ''kende'' szót) kormányozza, aki mellett még van két kisebb rangú vezető, a magasabb rangú '''gyila''' és az alacsonyabb rangú ''karha'' (azaz [[harka]]). De nincs semmi jele annak, hogy ne a fejedelem kormányozna, azaz ekkorra már megszűnt a [[kettős fejedelemség]]. Az is Álmos és Árpád szakrális fejedelemsége ellen szól, hogy utódaiknak is kellett volna viselniük ezt a méltóságot minden bizonnyal, de ennek semmi nyoma.
 
Valaminek történnie kellett tehát valószínűleg a honfoglalás előtt. Róna-Tas András szerint ez talán inkább egy dinasztiaváltás volt, amit [[Levedi fejedelem]] története mesél el, az ő dinasztiájának letételével szűnhetett meg a magyar szakrális [[kettős fejedelemség]], mert a szakralitást az új dinasztiának, az [[Árpád-ház]]nak nem sikerült felépítenie. Levedi a kazár kagán rokona lehetett, aki pedig [[Istemi]]nek, a [[Türk Birodalom]] társalapítójának a leszármazottja volt, a [[sztyeppei szakralitás]]sal rendelkező [[Asina-klán]] tagja.
69 861

szerkesztés