„Rényi Alfréd” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
sírkép be |
||
1. sor:
'''Rényi Alfréd''' ([[Budapest]], [[1921]]. [[március 20.]] – Budapest, [[1970]]. [[február 1.]]) magyar matematikus, akadémikus.
==Tanulmányai==
A budapesti egyetemen [[Fejér Lipót]] tanítványa volt, majd a [[II. világháború]] után a [[Szegedi Egyetem|szegedi egyetem]]en [[Riesz Frigyes]]nél doktorált. Kandidátusiját [[1947]]-ben [[Moszkva|Moszkvában]] szerezte.
==Pályafutása== [[1949]]-től a [[Debreceni Egyetem|debreceni tudományegyetem]] professzora lett. [[1950]]-ben ő hozta létre a [[Magyar Tudományos Akadémia]] gyorsan világhírűvé vált Alkalmazott Matematikai Intézetét, amelynek haláláig igazgatója volt. [[1952]]-től az [[ELTE]] valószínűség-számítási tanszékét is vezette. [[Kép:Rényi Alfréd sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Rényi Alfréd sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/1-1-31.]]
[[1949]]-től az Akadémiának levelező, [[1956]]-tól rendes tagja lett. Emlékére az Akadémia Matematikai Kutató Intézete [[1972]]-ben [[Rényi-díj]]at alapított.
==Tudományos érdemei==
A [[matematika|matematikában]] a [[kombinatorika]], a [[gráfelmélet]], és főleg a [[valószínűség-számítás]] területén
ért el eredményeket. [[1947]]-ben továbbfejlesztette a Linnyiktől származó [[szitamódszerek a számelméletben|nagy szitát]], és ennek felhasználásával világraszóló eredményt ért el a [[Goldbach-sejtés]]sel kapcsolatban: igazolta, hogy minden elég nagy páros szám egy prímszám és egy olyan szám összege, amelynek legfeljebb ''K'' prímosztója van, ahol ''K'' egy konkrét, megadható szám.
|