„Kardáncsukló” változatai közötti eltérés

A '''kardáncsukló''' két rúd ([[tengely]]) közötti olyan kapcsolat, mely lehetővé teszi azt, hogy egymáshoz képest [[hajlítónyomaték]] ébredése nélküli minden irányban elhajoljanak, , de meggátolja a két rúd egymáshoz képesti elcsavarodádátelcsavarodását és így lehetőség nyílik [[forgatónyomaték]] átvitelére egyik tengelyről a másikra. Más definíció szerint a kardáncsukló négytagú csuklós gömbi [[mechanizmus]].

A kardáncsukló központi eleme az úgynevezett kardánkereszt, mely lényegében két egymásra merőleges csap-párból áll, melyek a tengelyek végére szerelt vagy azpkkalazokkal egy darabból kiképzett villákhoz csatlakoznak csapágyakon[[csapágy]]akon keresztül.

A <math>\gamma_1</math> és <math>\gamma_2</math> szög egy forgó csuklónál az idő függvénye lesz. Ha a mozgásegyenletet az idő szerint deriváljuk, és magával a mozgásegyenletettelmozgásegyenlettel az egyik változót kiküszöböljük az <math>\omega_1=d\gamma_1/dt</math> és <math>\omega_2=d\gamma_2/dt</math> szögsebesség közötti összefüggést kapjuk:

A kardáncsuklót gyakran alkalmazzák olyan helyeken, ahol egymáshoz szögben hajló tengelykettengelyeket kell összekötni. Ilyen például az olyan szelepek[[szelep]]ek mozgatása, mely a kezelőhelytől nem elérhető távolságban (1-2 m) van. Ilyen és hasonló, nem nagy lassú tengelymeghajtásra a kardáncsuklóval kapcsolt tengelyek teljesen megfelelnek. Más a helyzet akkor, ha ha a hajtásnak nagyobb fordulatszámon[[fordulatszám]]on jelentős teljesítményt kell átvinnie, például járművek hajtáslánca[[hajtáslánc]]a esetén. Ilyenkor ugyanis a kardáncsukló káros rezgéseket gerjeszthet, mely vagy a működés szempontjából nem kívánatos, vagy a hajtás idő előtti kifáradását okozza. Az ilyen esetekben csaknem kiküszöbölhető a [[szögsebesség]] változása, ha a hajtott és hajtó tengely párhuzamosan helyezkedik el és egy harmadik tengely egy-egy kardáncsuklóval a végén kapcsolja össze velük. Ez a megoldás a legtöbb gépkocsinál, nagyon sok vasúti hajtásnál elterjedt megoldás, annál is inkább, mert lehetővé teszi, hogy a két tengely egymáshoz képest el is mozduljon (természetesen betartva a tengelyek párhuzamosságát), ezzel ugyanis a kerekek és a motor közötti rúgózásrugózás egyszerűen megoldható.

A gyakorlatban sokszor nem lehet betartani pontosan a fenti geometriai követelményeket, ilyenkor a hajtás rugalmasságának fokozásával lehet csökkenteni a káros gerjesztés hatását. Az egyik ilyen jól bevált módszer a [[Hardy-tárcsa]] alkalmazása. A Hardy-tárcsa a kardáncsuklót helyettesítő tengelykapcsoló, mely a kardáncsukló helyett rugalmas elemet használ (kordszövettel[[kordszövet]]tel erősített gumilemezeket), mely azonban nemcsak a hajlítás irányában rugalmas, hanem kisebb mértékben csavarásra is rugalmasan kitér.