Főmenü megnyitása

Módosítások

7 877 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
Szócikk véglegesre bővül, épp idejében, mert gazdája már olyan szinten unja, hogy az leírhatatlan
{{egyért2|az ókori kelta oppidumokrólegyért3|mezőváros|Az}}
[[Kép:Manching oppidum siedlung.JPG|300px|jobbra|bélyegkép|A manchingi oppidum rekonstrukciója]]
Az '''oppidum''' kifejezés a [[történettudomány]]i szakmunkákban a késő [[vaskor]]i Európa többnyire [[erődítmény|erődített]], [[város]]ias [[kelták|kelta]] [[település]]eket jelöli. Az i. e. 3–2. század folyamán megjelenő, a korai [[urbanizáció]] egyik fontos állomását képviselő oppidumok [[kézműipar]]i, [[kereskedelem|kereskedelmi]], ritkán regionális vagy törzsi politikai központként funkcionáltak. Fennállásuk és gazdasági virágzásuk időtartamát rövidre szabta az i. e. 1. századtól folyamatosan terjeszkedő [[Római Birodalom]]: a meghódított területek oppidumai az i. sz. 1. század közepéig elnéptelenedtek vagy helyükön romanizált jellegű városok alakultak ki.
Az '''oppidum''' kifejezés a [[történettudomány]]i szakmunkákban a késő [[vaskor]]i Európa többnyire [[erődítmény|erődített]], [[város]]ias [[kelták|kelta]] [[település]]eit jelöli. Az i. e. 3–2. század folyamán megjelenő, a korai [[urbanizáció]] egyik fontos állomását képviselő oppidumok [[kézműipar]]i, [[kereskedelem|kereskedelmi]], ritkán regionális vagy törzsi politikai központként funkcionáltak. Fennállásuk és gazdasági virágzásuk időtartamát rövidre szabta az i. e. 1. századtól folyamatosan terjeszkedő [[Római Birodalom]]: a meghódított területek oppidumai az i. sz. 1. század közepéig elnéptelenedtek vagy helyükön romanizált jellegű városok alakultak ki.
 
== Az elnevezés ==
A [[Római Birodalom]]ban a [[latin nyelv|latin]] ''oppidum'' (többes számban ''oppida'') kifejezés bizonyos [[kiváltság]]okkal rendelkező (vagy nem rendelkező), a birodalom határain belüli városias településeket jelölt. Az itáliai, római polgárok lakta oppidumok körében két alaptípust különböztettek meg: a privilegizáltabb helyzetben lévő ''oppidum latinum,'' illetve a fegyvereseket a birodalom szolgálatában kiállítani köteles ''oppidum foederatum'' településeket. Az i. e. 1. századtól az ''oppidum'' kifejezés a Római Birodalom által meghódított azon városias jellegű településekre vonatkozott, amelyek kultúrája és társadalma nem romanizálódott.<ref>MNL XIV. 2002:175a.</ref>
 
A korai kelta oppidumokat az i. e. 2. században élt görög történetíró, [[Polübiosz (történetíró)|Polübiosz]] [[polisz]]okként ''(πόλισ)'' említette.<ref>Allen 2007:75.</ref> [[Julius Caesar]] i. e. 1. századi hadjáratai során – a háborús időknek betudhatóan – elsősorban erődített [[kelták|kelta]] (főként gall) településekkel találkozhatott, s emlékirataiban a latin ''oppidum'' szó kifejezetten ’erődített kelta település’ jelentésben fordul elő, függetlenül egyéb településszerkezeti vagy gazdasági sajátosságoktól.<ref>Arnold & Gibson 1995:90.; Morteani & Northover 1995:262.</ref> Ettől az időtől fogva a forrásokban ''oppidumokkéntoppidumok''ként említették mindazokat az Itálián kívüli, nagyobb kiterjedésű településeket is, amelyek nehezen megközelíthető helyen – mocsaras vidéken, szigeten vagy magaslaton – álltak, s árokkal, sánccal vagy fallal erődítették őket, egyúttal jellemzően egy-egy régió, törzs, esetleg népcsoport politikai-gazdasági központjai voltak.<ref>Morteani & Northover 1995:262.; MNL XIV. 2002:175a.</ref>
 
A [[A középkori Magyar Királyság története|középkori]] és [[kora újkori magyar történelem|kora újkori]] Magyarországon a 15. századtól megjelenő, többnyire kiváltságokkal rendelkező, sajátos jogállású gazdasági központok, a [[mezőváros]]ok korabeli [[középkori latin nyelv|latin nyelv]]ű elnevezése szintén ''oppidum'' volt.<ref>MNL XIII. 2001:94b.</ref>
 
== A kelta oppidumok története ==
[[Kép:Manching oppidum siedlung.JPG|250px|jobbra|bélyegkép|A manchingi kelta oppidum rekonstrukciója]]
A kelta oppidumok megjelenéséhez vezető társadalmi és gazdasági tényezők felvázolása a [[régészet]]tudomány eredményei tükrében sem egyszerű feladat. Az ásatásokról előkerült tárgyi leletek esetlegesek, nem számolhatunk olyan gazdag tárgyi anyaggal, sírmellékletekkel, mint a megelőző korszakok vagy egyéb korabeli kultúrák tekintetében, a vaskori kelták ugyanis áttértek a hamvasztásos, urnás temetkezésre. Az oppidumok gazdasági élete és társadalomszerkezeti sajátosságai tekintetében a településszerkezet, az építkezéshez felhasznált anyagok, az előkerült eszközök és ételhulladékok (főként állati csontok), valamint a kevés számú, [[Németország|Dél-Németországból]] ismert késő vaskori kelta temetőből ([[Bad Nauheim]], [[Wederath]] stb.) felszínre került leletek igazítanak el.<ref>Arnold & Gibson 1995:88.</ref>
 
A vaskor kései korszakában, a kelta [[La Tène-kultúra]] i. e. 3–2. századokra eső virágkorában (ún. „C” szakaszában) a különféle anyagok megmunkálásának újonnan kifejlesztett technikái Európa-szerte a kézműipar specializálódásához és differenciálódásához vezettek. Elsősorban a [[fémművesség]] (vas, bronz, arany, ezüst) előretörését és központi szerepét fontos kiemelni, de a változások érintették az [[üvegművesség]]et, a [[fazekasság]]ot, a [[kőfaragás]]t, a [[fafeldolgozás|fa-]] és a [[bőrfeldolgozás]]t is. Egyszersmind ez az új tudás széles rétegek számára is elérhetővé vált, így a kor nagyvárosain kívül is számottevő társadalmi tényező lett a kézművesek rétege. E technikai-társadalmi változás végül egy újfajta településtípus, az oppidum kialakulásához vezetett, különösen a fejlett társadalmi kultúrájú kelta népcsoportok körében. A korábbi kistelepülések paraszti lakossága csaknem kizárólag [[mezőgazdaság]]i termelésből teremtette elő a javakat. A [[falu|falvakat]] művelésre fogott területek övezték, illetve ha a gazdasági tevékenységek egy része a beltelkekhez kötődött, a ritkábban kiosztott házhelyek szétterülő településszerkezetet eredményeztek. A kézművesek megjelenésével a kelta települések központi részén előbb kialakult a jellemzően iparosok által sűrűn lakott településrész, szomszédságában pedig kiépült a kézműipar vonzotta kereskedők fertálya. Az oppidumokat élénk belső kereskedelem jellemezte, kivétel nélkül [[piac]]helyek voltak, és az egyes oppidumok kereskedői egymás között is számottevő kereskedelmi ügyletet bonyolítottak le. A gazdaságilag és politikailag is jól szervezett kelta oppidumok többek között hozzájárultak a kereskedőréteg felemelkedéséhez és a [[pénzrendszer]] megerősödéséhez is.<ref>Arnold & Gibson 1995:88, 90.; Morteani & Northover 1995:261–262.</ref>
 
Az i. e. 2–1. századra oppidumok hálózták be Európának a Római Birodalomtól északra és nyugatra eső részét. Napjaink régészeti irodalma mintegy kétszáz kelta oppidumot tart számon a mai [[Spanyolország|Észak-Spanyolország]], [[Franciaország]], [[Olaszország|Észak-Olaszország]], [[Svájc]], [[Ausztria]], [[Dunántúl|Nyugat-Magyarország]], [[Szlovákia|Nyugat-Szlovákia]], [[Lengyelország|Dél-Lengyelország]], [[Csehország]], [[Németország|Dél-Németország]], [[Hollandia]], [[Belgium]] és [[Anglia|DélkeletDél-Anglia]] területén. E települések java részének nem ismerjük kelta elnevezését, ezért a később rájuk települt római város nevén vagy mai nevükön említik a történeti munkák. Gazdasági szerepkörüknél fogva elsősorban kereskedelmi utak metszésében, vízi utak mentén terültek el, s a régészeti leletek tükrében ritkán funkcionáltak egy-egy vidék vagy néptörzs politikai központjaként is. A társadalmi hierarchia csúcsán álló törzsi vezetők többnyire jól védhető, nehezebben megközelíthető, kisebb szálláshelyeket választottak állandó lakhelyükül. A legjelentősebb kelta oppidumok a [[bajorország]]i [[Manching]] közelében részben feltárt település, valamint a [[burgundia]]i [[Bibracte]] volt, amelyek lakossága elérte az 5-10 ezer főt is.<ref>Arnold & Gibson 1995:89–90.; Morteani & Northover 1995:262–263.; Allen 2007:75.</ref>
 
[[Kép:Bibracte_murus_gallicus1.jpg|300px|balra|bélyegkép|A murus gallicus építésének rekonstrukciója egy maketten]]
Élénk gazdasági életüknek köszönhetően – és annak védelmében – az oppidumok nagy részét védművel, jellemzően kőfallal erődítették. Ezek némelyike is a körülkerített város gazdagságáról vall: a bajorországi [[Kelheim]] melletti [[Alkimoennis]] oppidum védőfala például egyes számítások szerint legkevesebb másfél millió munkanap árán épülhetett fel, ami a vélhetően tetemes költségek mellett ötszáz munkás részvételével is legkevesebb nyolc évig elhúzódó munkálatokat feltételez.<ref>Arnold & Gibson 1995:88.</ref> A [[hallstatti kultúra|Hallstatt-kori]] [[magaslati erőd]]ökre jellemző védőárkos-földsáncos védművet a La Tène-korban az oppidumok esetében is felváltotta az ún. ''murus gallicus'' (’gall fal’), különösen a kelták nyugati szállásterületein. Ennek felépítése során először vízszintes helyzetű gerendákból felróttak egy zsaluzatszerű szerkezetet. A gerendázat elemeit kb. 30 centiméteres vasszegekkel erősítették egymáshoz, majd a szerkezet közét kőtörmelékkel töltötték fel. Ezt követően a faszerkezet mindkét oldalát faragott terméskövekkel felfalazták.<ref>MNL XIV. 2002:175a.; Allen 2007:76.</ref> Az oppidumok szerkezetét a településmagban a kézművesek, kereskedők által lakott rész, illetve az ezt körbevevő, továbbra is mezőgazdasági jellegű övezet jellemezte. A gazdasági tevékenységükben és társadalmilag is elkülönülő településrészeket árkok és sánckerítések, esetleg utcák választották el egymástól. Tudatos tervezés nyomai csak a jelentősebb oppidumoknál figyelhetőek meg (pl. [[Bibracte]]), ahol a korabeli lakók a közterek és középületek (pl. szentélyek) kialakítására is figyelmet és fáradságot fordítottak. A fából vagy kőből épült lakóházak nemritkán kétszintesek voltak, de ez jobbára a tehetősebb kézműves-kereskedő rétegekre volt jellemző.<ref>Arnold & Gibson 1995:89.; Koch 2006:1399.; Allen 2007:76.</ref>
 
Az oppidumok kora történelmi léptékben rövidnek bizonyult. A Római Birodalom hódító hadjáratai nyomán a korábbi kelta oppidumok elnéptelenedtek, vagy átadták helyüket egy római eszmény szerint kialakított polgár- vagy katonavárosnak. Elsőként a [[gallia]]i kelták oppidumai tűntek el az i. e. 58–50 közötti, [[Julius Caesar]] vezette [[galliai háború|hadjárat]] következményeként. Az Európa többi részén lévő kelta városalakulatokat a növekvő Római Birodalom törölte le a történelem térképéről, mígnem az utolsó [[Britannia (provincia)|britanniai]] oppidumok is elpusztultak az i. sz. 1. század közepén. Többük mai európai nagyvárosok bölcsője lett (pl. Budapest!!!, [[Párizs]], [[Milánó]], [[Genf]], [[Salamanca]]).<ref>Allen 2007:75, 80.</ref>
 
== Jelentős kelta oppidumok ==
Az alábbi táblázat a jelentősebb európai oppidumokat és alapvető adataikat tartalmazza ábécésorrendben. A szakirodalom jellemzően a legrégebbi ismert elnevezést használja az egyes oppidumok említésekor. Az eredeti kelta nevek csak ritkán, akkor is görög vagy latin közvetítéssel maradtak fenn, így többnyire az oppidumok helyén később kialakult római város latin neve, vagy ha ilyen nincs, a mai település neve szolgál a vaskori kelta város elnevezéseként is. Az eligazodást megkönnyítendő, ahol a mai földrajzi név az oppidum nevének alapja, szó végi ''i'' képzővel láttuk el (pl. ''bázeli oppidum, Staré Hradiskó-i oppidum''), egyébként meghagytuk az eredeti antik (kelta vagy latin) név alapalakját (pl. ''Batavoduron oppidum).'' A ''Latin elnevezés'' rovatban található kihúzás (–) arra utal, hogy az oppidum a római hódítással párhuzamosan elpusztult.
 
{| {{széptáblázat}}
| Oppidum neve
| colspan="4"| Fontosabb kelta oppidumok
|-
| Kelta elnevezés
| Törzs
| Latin elnevezés
| Elhelyezkedés
| Mai elnevezés
|-
| Alesia oppidum
| ?
| [[aduatucusokmandubiusok]]
| Alesia
| Oppidum Aduatucorum
| Namur[[Alise-Sainte-Reine]], [[Burgundia]] {{zászló|BelgiumFranciaország}}
|-
| Alkimoennis oppidum
| Alkimoennis
| [[vindelicusok]] (?)
| –
| [[Kelheim]], [[Bajorország]] {{zászló|Németország}}
|-
| Altenburg-rheinaui oppidum
| ?
| [[aduatucusokhelvétek]]
| –
| Aduatuca Tungorum
| Tongeren[[Rheinau]], [[Zürich kanton]] {{zászló|BelgiumSvájc}}
|-
| Andemantunnum oppidum
| Andemantunnum
| [[lingonok]]
| Civitas Lingonum
| [[Langres]], [[Champagne-Ardennes]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Arenacum oppidum
| ?
| [[batavusok]]
| aeduusok
| Arenacum
| [[Arnhem]], [[Gelderland]] {{zászló|Hollandia}}
|-
| Argentomagus oppidum
| ?
| [[biturigek]]
| Argentomagus
| [[Argenton-sur-Creuse]], [[Centre]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Avaricum oppidum
| ?
| [[biturigek]]
| [[Avaricum Biturigum]]
| [[Bourges]], [[Centre]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Bad Nauheim-i oppidum
| ?
| ?
| –
| [[Bad Nauheim]], [[Hessen]] {{zászló|Németország}}
|-
| Bas-vullyi oppidum
| ?
| [[helvétek]]
| –
| [[Bas-Vully]], [[Fribourg kanton]] {{zászló|Svájc}}
|-
| Batavoduron oppidum
| Batavoduron
| [[batavusok]]
| Noviomagus Batavorum
| [[Nijmegen]], [[Gelderland]] {{zászló|Hollandia}}
|-
| Bázeli oppidum
| ?
| [[helvétek]]
| [[Augusta Raurica]]
| [[Bázel]], [[Basel-Land kanton]] {{zászló|Svájc}}
|-
| Brenoduron oppidum
| Brenoduron
| [[helvétek]]
| –
| [[Bern]], [[Bern kanton]] {{zászló|Svájc}}
|-
| Bibracte oppidum
| ?
| [[aeduusok]]
| Bibracte
| Mont Beuvrey[[Saint-Léger-sous-Beuvray]], Autun közelében[[Burgundia]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Bononia oppidum
| Bononia
| [[morinok]]
| Gesoriacum, Portus Itius
| [[Boulogne-sur-Mer]], [[Nord-Pas-de-Calais]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Braunsbergi oppidum
| ?
| ?
| –
| [[Hainburg an der Donau]], [[Alsó-Ausztria]] {{zászló|Ausztria}}
|-
| Brigantion oppidum
| Brigantion
| [[vindelicusok]]
| Brigantium
| [[Bregenz]], [[Vorarlberg]] {{zászló|Ausztria}}
|-
| Burdigala oppidum
| Burdigala
| [[biturigek]]
| Burdigala
| [[Bordeaux]], [[Aquitania]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Camulodunon oppidum
| Camulodunon
| [[trinovantok]]
| Camulodunum
| [[Colchester]], [[Kelet-Anglia]] {{zászló|Nagy-Britannia}}
|-
| Cayla oppidum
| ?
| [[aeduusok]]
| Cayla
| [[Mailhac]], [[Languedoc-Roussillon]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Cenabum oppidum
| Cenabum
| [[carnutok]]
| [[Aurelianum]]
| [[Orléans]], [[Centre]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Condate oppidum
| Condate
| [[redonok]]
| Condate Riedonum
| [[Rennes]], [[Bretagne]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Corent-i oppidum
| ?
| [[arvernusok]]
| –
| [[Corent]], [[Auvergne]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Donnersbergi oppidum
| ?
| ?
| –
| [[Donnersberg]], [[Rajna-vidék–Pfalz]] {{zászló|Németország}}
|-
| Dornburgi oppidum
| ?
| ?
| –
| [[Dornburg]], [[Hessen]] {{zászló|Németország}}
|-
| Durotincum oppidum
| ?
| [[lemovicusok]]
| Durotincum
| [[Villejoubert]], [[Poitou-Charentes]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Dünsbergi oppidum
| ?
| ?
| –
| [[Dünsberg]], [[Hessen]] {{zászló|Németország}}
|-
| Ensérune-i oppidum
| ?
| ?
| –
| [[Missan-lez-Ensérune]], [[Languedoc-Roussillon]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Entremont-i oppidum
| ?
| [[salluviusok]]
| –
| [[Aix-en-Provence]], [[Provence-Alpes-Côte d’Azur]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Finsterlohri oppidum vagy Burgstall
| ?
| ?
| –
| [[Creglingen]], [[Baden-Württemberg]] {{zászló|Németország}}
|-
| Gellért-hegyi oppidum
| ?
| [[eraviscusok]]
| –
| [[Budapest]] {{zászló|Magyarország}}
|-
| Genava oppidum
| ?
| [[helvétek]]
| [[Genava]]
| [[Genf]], [[Genf kanton]] {{zászló|Svájc}}
|-
| Gergovia oppidum
| Nemossos
| [[arvernusok]]
| Gergovia
| [[Merdogne]], [[Auvergne]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Heidengrabeni oppidum
| ?
| ?
| –
| [[Grabenstetten]], [[Baden-Württemberg]] {{zászló|Németország}}
|-
| Heidetränki oppidum
| ?
| ?
| –
| [[Oberursel]], [[Hessen]] {{zászló|Németország}}
|-
| Hostýni oppidum
| ?
| [[boiok]]
| –
| [[Bystřice pod Hostýnem]], [[Zlín]] {{zászló|Csehország}}
|-
| Hrazanyi oppidum
| ?
| [[boiok]]
| –
| [[Hrazany]], [[Közép-Csehország]] {{zászló|Csehország}}
|-
| Kulmi oppidum
| ?
| ?
| –
| [[Puch bei Weiz]], [[Stájerország]] {{zászló|Ausztria}}
|-
| Lemonum oppidum
| Lemonum
| [[pictonok]]
| Lemonum
| [[Poitiers]], [[Poitou-Charentes]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Leopoldsbergi oppidum
| ?
| ?
| Vindobona
| [[Bécs]] {{zászló|Ausztria}}
|-
| Lindinis oppidum
| ?
| [[durotrigek]]
| Lindinis
| [[Ilchester]], [[Anglia|Délnyugat-Anglia]] {{zászló|Nagy-Britannia}}
|-
| Lokudunon oppidum
| Lokudunon
| [[szvébek]] ?
| Lopodunum
| [[Ladenburg]], [[Baden-Württemberg]] {{zászló|Németország}}
|-
| Lutetia oppidum
| ?
| parisiusok
| Lutetia Parisiorum
| [[Párizs]], [[Île-de-France]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Manchingi oppidum
| ?
| vindelicusok
| –
| [[Manching]], [[Bajorország]] {{zászló|Németország}}
|-
| Matisco oppidum
| ?
| [[aeduusok]]
| Matisco
| [[Mâcon]], [[Burgundia]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Mediolanum oppidum
| ?
| [[insubrok]]
| parisiusok
| Mediolanum
| Lutetia
| Párizs[[Milánó]], [[Lombardia]] {{zászló|FranciaországOlaszország}}
|-
| Meylan oppidum
| ?!!!
| Meylan
| batavusok
| [[biturigek]]
| Arenacum
| Mediolanum
| Arnheim {{zászló|Hollandia}}
| [[Châteaumeillant]], [[Centre]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Milseburgi oppidum
| ?!!!
| Melokabos (?)
| batavusok
| ?
| Lugdunum Batavorum
| –
| Leiden {{zászló|Hollandia}}
| [[Kleinsassen]], [[Hessen]] {{zászló|Németország}}
|-
| Namuri oppidum
| Batavoduron
| ?
| batavusok
| [[aduatucusok]]
| Noviomagus Batavorum
| Oppidum Aduatucorum
| Nijmegen {{zászló|Hollandia}}
| [[Namur]], [[Vallónia]] {{zászló|Belgium}}
|-
| Nemausos oppidum
| Nemausos
| [[volcusok]]
| Nemausus
| [[Nîmes]], [[Languedoc-Roussillon]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Noviodunon oppidum<ref>Gyakran Villeneuve-saint-germain-i oppidum néven</ref>
| Noviodunon
| [[suessionok]]
| Augusta Suessionum
| [[Soissons]], [[Picardie]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Numantia oppidum
| Numantia
| [[keltibérek]]
| –
| [[Garray]], [[Soria]] {{zászló|Spanyolország}}
|-
| Otzenhauseni oppidum
| ?
| [[mandubiusoktreverek]]
| Alesia
| Alise-Sainte[[Nonnweiler]], [[Saar-Reinevidék]] {{zászló|FranciaországNémetország}}
|-
| Riesenburgi oppidum
| ?
| ?
| vindelicusok
| – (elnéptelenedett)
| Manching[[Rohnstadt]], [[Hessen]] {{zászló|Németország}}
|-
| Staré Hradiskó-i oppidum
| Alkimoennis
| ?
| [[boiok]]
| – (elnéptelenedett)
| –
| Kelheim {{zászló|Németország}}
| [[Staré Hradisko]], [[Olomouc]] {{zászló|Csehország}}
|-
| Steinsburgi oppidum
| ?
| ?
| –
| [[Römhild]], [[Türingia]] {{zászló|Németország}}
|-
| Stradonicei oppidum
| ?
| [[boiok]]
| –
| [[Stradonice]], [[Közép-Csehország]] {{zászló|Csehország}}
|-
| Titelbergi oppidum
| ?
| [[treverek]]
| Augusta Treverorum
| [[Pétanges]] {{zászló|Luxemburg}}
|-
| Tongereni oppidum
| ?
| [[aduatucusok]]
| Aduatuca Tungrorum
| [[Tongeren]], [[Flandria]] {{zászló|Belgium}}
|-
| Třísovi oppidum
| ?
| [[boiok]]
| –
| [[Třísov]], [[České Budějovice]] {{zászló|Csehország}}
|-
| Uxellodunon oppidum
| Uxellodunon, Uxellodunum
| [[kadurkok]]
| –
| [[Luzech]], [[Midi-Pyrénées]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Velem–szentvidi oppidum
| ?
| ?
| –
| [[Velem]], [[Vas megye]] {{zászló|Magyarország}}
|-
| Vindinium oppidum
| Vindinium
| [[cenomanusok]]
| [[Subdinnum]]
| [[Le Mans]], [[Pays-de-la-Loire]] {{zászló|Franciaország}}
|-
| Wederathi oppidum
| ?
| ?
| –
| [[Wederath]], [[Rajna-vidék–Pfalz]] {{zászló|Németország}}
|-
| Závisti oppidum
| ?
| [[boiok]]
| –
| [[Závist nad Zbraslaví]], [[Prága]] {{zászló|Csehország}}
|-
|}
 
== Hivatkozások ==
{{commons|Category:Oppidum}}
<references/>
 
*'''Koch 2006:''' ''Celtic culture: A historical encyclopaedia,'' ed. by John T. Koch, Santa Barbara, ABC-CLIO, 2006.
*'''Morteani & Northover 1995:''' ''Prehistoric gold in Europe: Mines, metallurgy, and manufacture,'' ed. by Guilio Morteani & Jeremy P. Northover, Dordrecht, Boston, Kluwer Academic, 1995.
 
 
[[Kategória:Ókor]]
[[Kategória:Kelták]]
[[Kategória:Településtudomány]]
 
[[en:Oppidum]]
[[af:Oppidum]]
[[cs:Oppidum]]
[[cy:Oppidum]]
[[da:Oppidum]]
[[de:Oppidum (Kelten)]]
[[eo:Opidumo]]
[[es:Oppidum]]
[[eu:Oppidum]]
[[fi:Oppidum]]
[[fr:Oppidum]]
[[it:Oppidum]]
[[ja:オッピドゥム]]
[[mk:Опидум]]
[[ms:Oppidum]]
[[nl:Oppidum]]
[[no:Oppidum]]
[[pt:Oppidum]]
[[ro:Oppidum]]
[[sk:Oppidum (železná doba)]]
[[vec:Oppidum]]