„Friedrich Krasser” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „'''Friedrich Krasser''' (Szászsebes, 1818 április 28. – Nagyszeben, 1893. február 16.) erdélyi szász orvos, költő. ==Élete== Atyja pék...” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2008. november 16., 21:20-kori változata
Friedrich Krasser (Szászsebes, 1818 április 28. – Nagyszeben, 1893. február 16.) erdélyi szász orvos, költő.
Élete
Atyja pékmester volt. A nagyszebeni gimnáziumban után a bécsi egyetemre ment, ahol 1844-ben szerzett orvosi diplomát. Párizsban tanult tovább; itt megismerkedett a szocialista tanokkal. 1846-ban sebészi oklevelet is nyert; mint gyakorló orvos Nagyszebenben telepedett le. 1848-ban Romániába költözött; 1850-ben azonban ismét visszatért Nagyszebenbe. 1869-ben Nápolyban részt vett a szocialisták által december 12-re összehívott békekongresszuson.
Művészetében az orvosi gyakorlatban szerzett tapasztalatai és szociális érzékenysége tükröződnek. Egyaránt fellépett a katolikus dogmák és az agresszív magyarosítás ellen. Egyes versei pl. az Anti-Syllabus névtelenül jelentek meg, majd röpiratokon világszerte több nyelven terjesztették. Hasonlóan terjedtek a Ceterum censeo, Das Glas und die Bibel, Marseillaise des Christentums, Freie Schulen és Enzyklika című versei is.[1]
A technika és a tudomány lelkes híveként 1869 nyarán kijelentette: „100 év múlva emberek repülnek a Holdra. Unokáink még élni fognak akkor.” Száz évvel ezután Krasser unokája, Hermann Oberth meghívottként jelen volt a Cape Canaveralon az Apollo-11 holdraszállásakor.[2] [3]
Művei
- De coxalgia. Dissertatio inaugurualis. Vindobonae, 1844.
- Offenes Visir. Zeitgedichte. Hamburg, 1869. (Ism. Hermannstädter Zeitung 39. sz.).
- Der Freidenker-Kongress in Neapel. Hermannstadt, 1870.
Források és hivatkozások
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Cziráki, Zsuzsanna. Az erdélyi szászok története. Erdélyi szász irodalomtörténet. Kozármisleny: Imedias Kiadó. ISBN 963 87195 08 (2006)
- ↑ Michael Kroner. „Dichterischer Protest gegen den 'Syllabus' des selig gesprochenen Papstes Pius IX.” (német nyelven). Siebenbürgische Zeitung 2000 (október 23.). (Hozzáférés: 2008. november 16.)
- ↑ Vasile Surcel: “Ucenicul” lui Jules Verne (Jules Verne "inasa") (román nyelven). (Hozzáférés: 2008. november 16.)
- ↑ Petrina Calabalic: Părintele rachetelor (A rakéták atyja) (román nyelven). (Hozzáférés: 2008. november 16.)
.svg){kind=small}