|
*[[Csatorna (földrajz)|Csatorna]]: tengerek, óceánok szárazföldek, szigetek közötti összeszűkülő része.
*[[Csatorna (vízépítés)|Csatorna]]: víz vagy szennyvíz vezetését, áramlását szabályozó mesterséges létesítmény.
* A[[Csatorna (híradástechnika)|Csatorna]]: a rádiótechnikában vagy a televíziós műsorszolgáltatásban az összeköttetés számára kijelölt [[frekvencia]]sávfrekvenciasáv. ▼* Az [[ Csatorna (informatika )| informatikábanCsatorna]] : olyaninformatikai eszköz, amely az információforrástól az információnyelőig üzeneteket, közleményeket képes eljuttatni. ▼* A[[Csatorna (kommunikáció )|Csatorna]]: elméletikommunikációs szaknyelvben az a [[közeg ]], vagy [[eszköz ]], illetve [[intézmény ]], amely a jelhordozókat a ’’ˇfeladótól’’„feladótól” a ’’címzettig’’„címzettig” továbbítja. ▼*[[Csatorna (anatómia)|Csatorna]]: különböző csőszerű képletek anatómiai megnevezése; canalis.
{{egyért}}
A '''csatorna''' szónak több jelentése van.
*Mesterséges létesítmény, amelyben a [[víz]] és [[szennyvíz]] áramlása szabályozott.
▲*A rádiótechnikában vagy a televíziós műsorszolgáltatásban az összeköttetés számára kijelölt [[frekvencia]]sáv.
▲* Az [[informatika|informatikában]] olyan eszköz, amely az információforrástól az információnyelőig üzeneteket, közleményeket képes eljuttatni.
▲*A kommunikáció elméleti szaknyelvben az a [[közeg]] vagy [[eszköz]] illetve [[intézmény]], amely a jelhordozókat a ’’ˇfeladótól’’ a ’’címzettig’’ továbbítja.
*[[hajózási csatornák|hajózási csatornának]] tekinthetünk minden mesterséges [[meder|medrű]], nyílt (nem fedett) vizet.
==Vízellátás, szennyvíz elvezetése==
[[Kép:Csatornabekötés.JPG|250px|balra|]]
[[Kép:ExcavatorLoader3653.JPG|280px|jobbra|bélyegkép|Szennyvízelvezető csatorna építése]]
[[Kép:Csatornafedél.jpg|250px|thumb|right|Csatornafedél<br>(rajta Budapest neve, címere, felül 1995-ös évszám)]]
'''A csatorna mesterséges létesítmény.''' A vízépítési gyakorlatban belvíz-, öntöző-,hajó-, üzemvíz-, valamint települési rendszereket alkalmaznak.
* A lefolyástalan területek felszínén és a talajtérben összegyűlő a [[település]], az [[ipar]], a [[közlekedés]] biztosága szempontjából káros vizek összegyűjtésére, szabályozott levezetésére úgynevezett '''belvízelvezető csatornákat''' építenek. A többnyire a földben lévő medrű hálózat a [[terep]] mélyvonulatain halad. Vonalvezetését a terepviszonyoktól befolyásolva alakítják ki. (A magasabban fekvő területről az alacsonyabb felé kormányozzák a vizet.)
* Az '''öntözőcsatorna''' a vízkivétel helyétől a ''főcsatornán'', majd a ''mellékcsatornán'' halad, azután az ''osztócsatornán'' végül az ''öntözőcsatornán'' kerül a vízfelhasználás helyére.
Általában a [[közterület]]ek felszíne alatt elhelyezett fenékeséssel kialakított [[gravitáció]]s, nyílt vízfelszínű illetve túlnyomásos zárt keresztmetszetű csatornák és [[műtárgy]]aik összefüggő rendszere. A hálózat lehet egyesített rendszerű vagy elválasztó rendszerű.
A csatornázás a vízgazdálkodás fontos része. Korszerű megvalósításának fontos előfeltétele a felszín alatti és feletti vizek tisztán tartását. Elősegíti az ívóvízellátás [[egészségügy]]ileg megfelelő szintű biztosítását. <ref>Magyarországon napjainkra megvalósult majd 100%-an a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása vezetékes ivóvízzel.</ref>
Az un. ''elválasztott rendszer'' a csapadékvíz elvezetését az ipari-, és a házi szennyvíztől elkülönülő csatornahálózattal oldja meg.
Műszaki és közegészségügyi szempontból célszerű a vízellátás és a szennyvízcsatornázás egyidejű megvalósítása. Ezt nevezzük '''egyesített rendszer'''nek. Az ilyen rendszerű csatornahálózatba a szennyvizet a házi és az ipari bekötő csatornán, valamint az útterület vízelnyelő [[akna (közmű)|aknához]] csatlakozó bekötőcsatornán vezetik le. A szennyvíz a különböző [[átmérő]]jű és esésű mellékgyűjtő csatornákon keresztül a főgyűjtő csatornába folyik. Innen régebben a nyíltvizekbe szabadon beengedték. Ma azonban a [[szennyvíztisztító telepek]]re jut, ahol több szinten megtisztítják (fizikai szűrés, biológiai és kémiai tisztítás).
A csatornákat a vízszállítás módja szerint nevezhetjük: gravitációs, vákuumos és nyomott rendszereknek.
A különböző rendszerek összehasonlítása:
[[Kép:Sewer.gif|1500PX|középre|bélyegkép|Csatornaelem típusok]]
{| class="wikitable"
!Öszehasonlítás!! Vákuumos rendszer!!Gravitációs rendszer
|-
|A cső vezetési helye ||Kis árokmélységben (fagyhatár alatt, kb. 1 méter). Kis átmérőjű [[polietilén]] cső.||Mély árokban, ami lejt. Nagyobb csőátmérő.
|-
|Fektetési rugalmasság||Alkalmazkodik a talajviszonyokhoz, terepadottságokhoz.||Vonalvezetésben [[horizontális]]an és [[vertikális]]an mereven korlátozott. Csak völgyirányban folyik. Tisztítóakna szükséges!
|-
|Csőcsatlakozások||Vízzáróan hegesztett csatlakozások. Rugalmas cső, nem reped.||Tokokon, repedéseken szivárog. Hagyományos merev csövek.
|-
|Haladási sebesség||A rendszer dugulásmentesen 6 m/sec sebességgel működik||A kis esés (3‰) miatt lerakódásra, eltömődésre hajlamos.
|-
|}
==Hajózási csatorna==
[[Kép:KielCanalNorthSeaLocks.jpg|250px|right|thumb|A kieli csatorna (Németország)]]
[[Hajózási csatorna|Hajózási csatornának]] tekinthetünk minden mesterséges medrű folyóvizet. E létesítményeket használják földek víztelenítésére, szennyvízelvezetésre, öntözésre, vízellátásra és hajózásra. Némelyiket átvágásnak nevezik, ezek folyókat kötnek össze, éles kanyarulatokat, [[gázló]]kat, [[zúgó]]kat vágnak le, hogy könnyebb legyen rajtuk a közlekedés. <ref>A hajózási csatornák kifejezést lerövidítve csatornákra, a [[XX. század]] első évtizedeitől használják.</ref> Időnként a szokványos, keskeny csatornákat is átvágásnak mondják.
Az első csatornákat az [[ókor]]ban építették. [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] i.e. 2000 táján vízellátásra és hajózási célra ásták őket. Az [[egyiptom]]iak ilyen módon kerülték ki hajóikkal a [[Nílus]] egy-egy folyószakaszát. A [[kína]]iak a [[Nagy-csatorna|kínai Nagy-csatornát]] több évszázadon át építették. [[Peking]]től [[Hangcsou]]ig, ami több mint 1750 km hosszúságú.
Továbbiak a [[hajózási csatornák]] című szócikkünkben olvashatók.
{{Fő|Hajózási csatorna}}
==Rádiós-, televizós műsorszórás==
| 