Wikipédia

„Implied Bill of Rights” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
A burkolt jogok törvényének fogalma a kanadai föderalizmusból származik. Amikor a tartományi törvényhozás olyan törvényeket hoznak amelyek sértenek bizonyos alapvető jogokat, mint a szólásszabadság, gyülekezési- vagy vallásszabadság, akkor azok érvénytelenek. Mivel a bíróságok alkotmányellenesnek találták az ilyen törvényeket, a külöböző szerzők kimutatták hogy létezik egy implicit jogok törvénye az alkotmányban.
 
Bizonyos alkotmánytudósok a [[Constitution Act, 1867]] [[prambulum]]ára hivatkoznak amely szerintük biztosítja az implied bill of rights létezésének indokait. A preambulum idevonatkozó része szerintük:
 
::''Whereas<blockquote>Tekintve hogy Canada, Nova Scotia és New Brunswick tartományok kifejezték igényüket hogy föderálisan egyesítve legyenek egy domíniumban Nagy Britannia és Írország Egyesült Királyságának Koronája alatt egy olyan alkotmánnyal mely elvben hasonlít az Egyesült Királyságéra [...]</blockquote><ref>„Whereas the Provinces of Canada, Nova Scotia and New Brunswick have expressed their Desire to be federally united into One Dominion under the Crown of the United Kingdom of Great Britain and Ireland, with a Constitution similar in Principle to that of the United Kingdom [...]''”</ref>▼
 
Bizonyos szerzők azt az álláspontot vallják, hogy az „elvben hasonlít” ''(„similar in principle”)'' azt jelenti hogy Kanadánaka a közakarat, szabad sajtó és szólásszabadság hatása alatt álló parlamentáris kormányzata kell legyen.<ref>{{cite book|last=Hogg|first=Peter W.|title=Constitutional Law of Canada|edition=2003 Student Ed.|location=Scarborough, Ontario|publisher=Thomson Canada Limited|year=2003|pages=686}}</ref> Ebből következően az olyan törvény mely megsemmisíti a polgárok vitatkozási, gyülekezési és egyesülési szabadságát ellentétes lenne Kanada demokratikus parlamenti berendezkedésével. Ez egy további alátámyasztást nyújt egy a kanadai alkotmányban létező burkolt jogok törvényére.
Some constitutional scholars focus on the [[preamble]] of the Constitution Act, 1867 as providing the underlying reasons for an implied bill of rights. The relevant part of the preamble reads:
 
A Legfelsőbb Bíróság ismét utalt a burkolt jogok törvényének elméletére a 'Reference re Remuneration of Judges of the Provincial Court of Prince Edward Island'' [1997] 3 S.C.R. 3 (''[[Provincial Judges Reference]]'') állásfoglalásában. A bíróság utalt az [[Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmánya|Alapkmányra]] és az ''implied bill of rigths'' elméletre is annak megállapításában hogy a kormányoknak nincs joguk korlátozni az igazszágszolgáltatás függetlenségét. A többségi vélemény szerint az implied bill of rights funkciója az Alapokmány elfogadása után az alkotmány kimondott szövegében lévő „lyukak betömése.” Bár a bíróság szerint az elmélet alkalmas a bírói függetlenségben rejlő lyukak betömésére, a döntésében mégis az Alapokmányra támaszkodott.
▲::''Whereas the Provinces of Canada, Nova Scotia and New Brunswick have expressed their Desire to be federally united into One Dominion under the Crown of the United Kingdom of Great Britain and Ireland, with a Constitution similar in Principle to that of the United Kingdom [...]''
 
A ''Provincial Judges Reference'' ''(Tartományi bírók állásfoglalás)'' ügyben kifejtett nézetek tovább lettek fejlesztve a '[[Reference re Secession of Quebec]]'', [1998] 2 S.C.R. 217 ''(Állásfoglalás Québec elszakadásáról)'' ügyben. Ezt a két ügyet együtt az íratlan alkotmányos elvek kitágítóinak tartják. Az 1867-es preambulum és a [[kanadai alkotmány]] (benne a később hozzáadott [[Kanadai Jogok és Szabadságok Alapokmánya|Alapokmányt]]) egységes egészként értelmezendő. Az alkotmány kimondott rendelkezései a mélyben fekvő, rendező elveknek a kifejtései. Ezek az íratlan elvek befolyásolhatnak „egy alkotmányos vitát amely az alkotmányos szöveg kimondott rendelkezéseiben rejlő lyukak betömésével jár,” és melyek „bizonyos körülmények között alkalmat adnak jelentős jogi kötelezettségeknek” melyek „kötelező erejűek mind a bíróságokra, mind a kormányokra.”<ref>„These unwritten principles can shape »a constitutional argument that culminates in the filling of gaps in the express terms of the constitutional text« and that in »certain circumstances give rise to substantive legal obligations« that are »binding upon both courts and governments;«”(''Secession Reference'', supra., paras. 50-4).</ref> A ''Provincial Judges Reference'' állásfoglalásában a bíróság még nem használta fel a preambulumot új alkotmányos kötelezettségek vagy korlátok kimondására. Lamer legfelsőbb bíra hosszú véleményében visszavezette a kanadai alkotmányelméletet az alkotmányban implicit módon szereplő jogok modeljéhez melyet előszőr az ''[[Alberta Press ügy|Alberta Press]]'',''[[Saumur v. The City of Quebec|Saumur]]'' és ''[[Switzman v. Elbling|Switzman]]'' ügyekben fejtettek ki. E modell szerint a fontos jogi hatások, köztük alkotmányos kötelezettségek és korlátok, hozhatóak létre az alkotmány implikált részeként létező Bill of Rightsszal ''(jogok törvényével)'', teljesen függetlenül az írott alkotmány alkalmazásától.
Some authors have taken the view that the words "similar in principle" means that in Canada there must be a parliamentary system of government, acting under the influence of public opinion, of a free press, with free speech.<ref>Hogg, Peter W. Constitutional Law of Canada. 2003 Student Ed. (Scarborough, Ontario: Thomson Canada Limited, 2003), p. 686.</ref> Thus legislation which destroyed the citizen's ability to debate, to assemble or to associate freely would be contrary to Canada's democratic parliamentary system of government. This provides an additional underpinning for the claim of an implied bill of rights in Canada's Constitution.
 
The Supreme Court revisited the implied bill of rights theory in ''Reference re Remuneration of Judges of the Provincial Court of Prince Edward Island'' [1997] 3 S.C.R. 3 (''[[Provincial Judges Reference]]''). The Court referred to both the Charter and the''implied bill of rights'' theory to rule that governments may not compromise judicial independence. As outlined by the majority the proper function of the implied bill of rights after the adoption of the Charter is to 'fill in the gaps' in the express terms of the constitutional texts. However while the Court stated that the theory was able to fill in the details of judicial independence, the Court actually relied on the Charter to do so.
 
The ideas outlined in the ''Provincial Judges Reference'' were developed further in the ''[[Reference re Secession of Quebec]]'', [1998] 2 S.C.R. 217. Together these two cases have been interpreted to expand the reach of unwritten constitutional principles. The 1867 preamble and the Canadian Constitution (including its newer addition, the Charter) are read as a unified whole. The express provisions of the Constitution elaborate underlying, organizing principles. These unwritten principles can shape "a constitutional argument that culminates in the filling of gaps in the express terms of the constitutional text" and that in "certain circumstances give rise to substantive legal obligations" that "are binding upon both courts and governments;" (''Secession Reference'', supra., paras. 50-4). In the ''Provincial Judges Reference'', the Court fell short of using the preamble to state new constitutional obligations or limitations. Chief Justice Lamer's extensive obiter did return Canadian constitutional theory to the classical model of rights implicit in the Constitution which was first developed in the ''[[Alberta Press case|Alberta Press]]'', ''[[Saumur v. The City of Quebec|Saumur]]'' and ''[[Switzman v. Elbling|Switzman]]'' cases. By this model, "important legal effects" including constitutional obligations and limits, may be created by the Bill of Rights implied into the Constitution, quite apart from an application of the written constitution.
 
==Források és jegyzetek==
<references/>
{{fordítás|en|Implied Bill of Rights|218688566|angol|az}}
 
[[Kategória:Kanada]][[Kategória:Jog]]
[[en:Implied Bill of Rights]]
[[fr:Charte des droits implicite]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Implied_Bill_of_Rights”