„Idegenszó-tár” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
| név = Idegenszó-tár
[[Kép:Book_pic.jpg]]
| szerző = [[Tótfalusi István]]
| sorozat = A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 8. tagja
| kiadó = [http://www.tintakiado.hu/ Tinta Könyvkiadó]
| kiadás dátuma = Első kiadás: 2004, Második kiadás: 2005
| oldalak = 1000 oldal
 
== Könyvészeti adatok ==
'''[[Tótfalusi István]]: Idegenszó-tár'''<br>
''Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára''
 
1000 oldal, B/5, keménytáblás<br>
Budapest, [http://www.tintakiado.hu/ Tinta Könyvkiadó]<br>
Első kiadás: 2004, Második kiadás: 2005<br>
ISSN: 1589-4371<br>
</tr>
</table>
 
 
== A szótár statisztikai adatai ==
1000 oldal, 28000 szócikk, 350 idegen rövidítés és betűszó feloldása. 36 szótár és lexikon felhasználásával készült.
 
 
*World Book Dictionary. The World Book Inc., Chicago, London, 1992.
*Zádor Anna: Építészeti szakszótár. Corvina Kiadó, Budapest, 1984.
 
 
== A szótár statisztikai adatai ==
1000 oldal, 28000 szócikk, 350 idegen rövidítés és betűszó feloldása. 36 szótár és lexikon felhasználásával készült.
 
 
== A szótár újdonsága a magyar szótárirodalomban ==
A szótár egyedülálló újdonsága, hogy a magyar szótárirodalomban először ismerteti részletesen a szavak etimológiáját. A magyar nyelv idegen szavainak eddigi szótárai csupán röviden, jelzésszerűen utaltak az egyes szavak eredetére. Az Idegenszó-tár páratlan módon, hatalmas nemzetközi szakirodalomra támaszkodva adja meg minden címszó esetében azt a fellelhető legősibb nyelvet, amely a szó ismert forrása. A szerző nem elégszik meg a forrásnyelv közlésével, hanem aprólékos filológiai munka eredményeképpen lépésenként ismerteti azokat a közvetítő és átadó nyelveket, amelyeken keresztül a szó nyelvünkbe került. Bemutatja azt az izgalmas utat, amely során az ősi jelentésből, az ősi szóalakból létrejött a magyar nyelvben ma használatos jelentés és szóalak.
 
 
 
 
 
 
[[Kategória:Szótárak]]
[[Kategória:Magyar könyvek|Szotarak]]
163

szerkesztés