Wikipédia

„Idegenszó-tár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Csomas (vitalap | szerkesztései)
163 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Csomas (vitalap | szerkesztései)
163 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
23. sor:
Sorozatszerkesztő: Kiss Gábor<br>
 
== A szótár statisztikai adatai ==
1000 oldal, 28000 szócikk, 350 idegen rövidítés és betűszó feloldása. 36 szótár és lexikon felhasználásával készült.
 
== Sajtóbemutató ==
 
Nyelvészeti szakkönyvek, szótárak vására és bemutatója<br>
Az MTA Nyelvtudomány Intézetének tanácstermében (1068 Budapest, Benczúr u. 33.) 2004. november 9-én.<br>
 
A könyvet bemutatatta Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó igazgatója és Tótfalusi István, a könyv szerzője.
 
== A szótár jellege, típusa ==
 
Az Idegenszó-tár mint alcíme is mutatja, azon kívül, hogy értelmezi, magyarázza a régi vagy új homályos jelentésű idegen szavakat, részletesen megadja azok etimológiáját, eredetét is.<br>
A 28000 címszó közül jó néhány a klasszikus műveltség szavai közé tartozik, mások az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a politika, a közgazdaság, az informatika, valamint a sportok és a művészetek nyelvében. Megtaláljuk benne az ifjúság és a divat nyelvének friss jövevényeit is. <br>
„Minden szótár első gondja, hogy milyen és mekkora anyagot öleljen fel. Az idegen szavak esetében ráadásul el kell dönteni, hogy nyelvünk mely szavait minősítjük ilyennek. Egyszerűnek tetsző, de lényegre tapintó meghatározás: idegen a szó, ha a magyar anyanyelvűek nagy többsége annak érzi. Vagyis nem az eredet a döntő, hanem a nyelvérzék ítélete. Mert német eredetű a cél, példa, erkély, cérna, bognár, de idegennek aligha érzi őket valaki, mert már igen régen élnek velünk, hangrendjük és hangalakjuk a törzsökös magyar szavakéhoz idomult. Nem úgy a kalucsni, lichthóf, svindli, cugehőr – ezeket mindenki habozás nélkül idegennek minősíti, mert nem olyan régen érkeztek, és még nem volt idejük magyaros ruhát ölteni. Hasonló az ostya, papiros, taksa tégla esete: ezekről nem rí le a latin eredet, bezzeg a reproduktív, intelligencia vagy installáció rögtön elárulja származását.<br>
Ha már tudjuk, honnan meríthetünk, a következő kérdés, hogy mennyit. Ez persze jócskán függ az elképzelt terjedelemtől. Mivel a kiadó ennek nem szabott szűk határt, célul lehetett kitűzni, hogy a köznyelvi szóanyag mellett igen sokféle szakma, tudomány, művészet, sport és más terület szókincsének tekintélyes szeletét is bemutatjuk. A bibliográfiában felsorolt magyar lexikonok és szakszótárak nagyjából jelzik a merítés tágasságát. Az így egybegyűlt törzsanyagot egészítik ki olyan szavak, amelyek az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a közgazdaság, a politika, a híradástechnika, a sportok és a művészetek nyelvében (hogy csak a legfontosabb területeket érintsem), de helyet kaptak az ifjúság és a divatok nyelvének friss jövevényei is.<br>
A főrészben, amely minden szócikkhez kimerítő etimológiát ad, legfőképp egyes szavak szerepelnek, szerény számban pedig két-három, esetleg négytagú kifejezések, túlnyomórészt jelzős és elöljárós szerkezetek. A függelékben általánosan használt idegen rövidítések és betűszók találhatók betűrendben (mintegy 350 tétel), feloldással, az idegen szöveg kiejtésével és értelmezésével, de már a szóeredet, magyarázata nélkül.”<ref>Tótfalusi István: Idegenszó-tár, Tinta Könyvkiadó, 2004</ref>
 
== A szótár felhasználhatósága, használói köre ==
"A nyelvi eredet kérdését mindig általános érdeklődés övezte, és az ösztönös vagy tudákos szószármaztatás olykor elragadja a képzeletet, szélsőséges esetben elrepítheti akár a sumér-magyar nyelvrokonság délibábjához is. A tudományosan megalapozott etimológia viszont biztos eredménnyel kecsegtet, ám a képzeletet sem hagyja táplálék nélkül: szórakoztató és igencsak meglepő tud lenni, ahogy e könyv olvasói is tapasztalni fogják.<br>
Könyvemet a művelt és érdeklődő nagyközönségnek szánom, tudva egyszersmind, hogy e megjeleölés igen széles skáláját öleli fel a nyelvi felkészültségnek. "<ref>Tótfalusi István: Idegenszó-tár, Tinta Könyvkiadó, 2004</ref>
A szerző, Tótfalusi István több évtizedes munkássága alatt több mint húsz magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő könyvet, szótárat és lexikont állított össze. A nagyközönség körében igen népszerűek korábbi szótárai, pl.: a Nyelvi vademecum, az Idegen szavak magyarul és a Kis magyar nyelvklinika. <br>
A TINTA Könyvkiadó szótáraival, nyelvészeti szakkönyveivel méltán váltott ki elismerést. A kiadó korábbi szótársikerei (pl.: Magyar szókincstár) mellé az Idegenszó-tárt ajánlják a szótárforgatók népes táborának és mindazoknak, akik többet kívánnak tudni nyelvünk eddig rejtett titkairól.<br>
A szócikkek tanulmányozása során látható, hogy ez a munka valóban alapos, jól átgondolt szótár, a jelölések érthetõek, az etimológia követhetõ. Összességében az ,Idegenszó-tár’ egyaránt ajánlható a nagyközönségnek, iskolásoknak, mûvelõdni vágyóknak, érdeklõdõknek. Sok hasznos és érdekes információra lelhetnek benne a használók, a „régi” idegen szavainktól a legújabbakig a legfontosabbak megtalálhatók benne, és közben még olvasmányként is szórakoztató.
 
== A szótár újdonsága a magyar szótárirodalomban ==
A szótár egyedülálló újdonsága, hogy a magyar szótárirodalomban először ismerteti részletesen a szavak etimológiáját. A magyar nyelv idegen szavainak eddigi szótárai csupán röviden, jelzésszerűen utaltak az egyes szavak eredetére. Az Idegenszó-tár páratlan módon, hatalmas nemzetközi szakirodalomra támaszkodva adja meg minden címszó esetében azt a fellelhető legősibb nyelvet, amely a szó ismert forrása. A szerző nem elégszik meg a forrásnyelv közlésével, hanem aprólékos filológiai munka eredményeképpen lépésenként ismerteti azokat a közvetítő és átadó nyelveket, amelyeken keresztül a szó nyelvünkbe került. Bemutatja azt az izgalmas utat, amely során az ősi jelentésből, az ősi szóalakból létrejött a magyar nyelvben ma használatos jelentés és szóalak.<br>
Az Idegenszó-tár segítséget nyújt az idegen szavak helyesírásában, és ahol szükséges feltünteti a szó helyes kiejtését is. Függelékében közli több mint 300 idegen rövidítés, idegen mozaikszó feloldását és értelmezését. A szótár legeredetibb vonása, hogy bizonyos szócikkek nyelvhelyességi információt is tartalmaznak. A szerző felhívja a figyelmet az elterjedt, de helytelen kiejtésre, latin szó gyakran elvétett ragozására, hogy ha valaki az idegen szót részesíti előnyben a magyar megfelelője helyett (már ha létezik ilyen), akkor helyesen tudja azt használni. Például: ez a gyakran hallott latin kifejezés, mivel semleges nemű, helyesen ’opus posthumum’ és nem ’opus posthumus’ , mint ahogy sokszor hallani. Így gyakorlatilag három funkciót is betölt a mű: magyaráz és értelmez, etimologizál, illetve nyelvhasználati tanácsokat ad.
 
== Tartalomjegyzék ==
51 ⟶ 79 sor:
</table>
 
== A szótár szócikkeinek szerkezete ==
[[Kép:Szócikk.jpg]]
 
== Részletek a szótárból ==
== A szótár statisztikai adatai ==
1000 oldal, 28000 szócikk, 350 idegen rövidítés és betűszó feloldása. 36 szótár és lexikon felhasználásával készült.
 
'''abakusz''' ✧ ''mat'' ókori görög számolótábla (amelyet
finom porral hintettek be, hogy írni lehessen
rá)<br>
✧ ''ép'' oszlopfõ vagy pillérfõ felsõ, négyzetes vagy
kerek záróeleme<br>
⊗ lat ''abacus'' ← gör ''abaksz, abakosz'' ‘szavazatszámláló
tábla, deszkalap ‘ ← (?) héb ''abháq'' ‘por’
 
'''aberráns''' ✧ rendellenes, a szabályostól vagy
== Sajtóbemutató ==
megszokottól eltérõ, elütõ<br>
⊗ lat ''aberrans'' ‘ua.’ ← ''aberrare, aberratum'' ‘eltéved,
eltévelyedik’: ''ab-'' ‘el’ | ''errare'' ‘téved, tévelyeg’<br>
Lásd még ERRATA, ERROR
 
'''fregoli''' ✧ ''ölt'' visszájára fordítva is viselhetõ ruha-darab<br>
Nyelvészeti szakkönyvek, szótárak vására és bemutatója<br>
⊗ a mennyezetig felhúzható ruhaszárító szerkezet<br>
Az MTA Nyelvtudomány Intézetének tanácstermében (1068 Budapest, Benczúr u. 33.) 2004. november 9-én.<br>
⊗ Leopoldo '''Fregoli''' 19. századi olasz átváltozó mûvész nevébõl (a 'szárító' jelentés egy
 
márka-névbõl ered)
A könyvet bemutatatta Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó igazgatója és Tótfalusi István, a könyv szerzője.
 
 
== A szótár jellege, típusa ==
 
'''huka''' ✧ vízipipa<br>
⊗ang ''hookah'' ← urdu ''huka'' 'ua.' ← ar hukka 'szelence, edény'
 
'''referátum''' ✧ ''hiv'' beszámoló<br>
Az Idegenszó-tár mint alcíme is mutatja, azon kívül, hogy értelmezi, magyarázza a régi vagy új homályos jelentésű idegen szavakat, részletesen megadja azok etimológiáját, eredetét is.<br>
✧ ''hiv'' jelentéstétel, elóterjesztés<br>
A 28000 címszó közül jó néhány a klasszikus műveltség szavai közé tartozik, mások az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a politika, a közgazdaság, az informatika, valamint a sportok és a művészetek nyelvében. Megtaláljuk benne az ifjúság és a divat nyelvének friss jövevényeit is. <br>
✧ ''okt'' egy téma önálló kidolgozása és előadása (iskolában egyetemen)<br>
„Minden szótár első gondja, hogy milyen és mekkora anyagot öleljen fel. Az idegen szavak esetében ráadásul el kell dönteni, hogy nyelvünk mely szavait minősítjük ilyennek. Egyszerűnek tetsző, de lényegre tapintó meghatározás: idegen a szó, ha a magyar anyanyelvűek nagy többsége annak érzi. Vagyis nem az eredet a döntő, hanem a nyelvérzék ítélete. Mert német eredetű a cél, példa, erkély, cérna, bognár, de idegennek aligha érzi őket valaki, mert már igen régen élnek velünk, hangrendjük és hangalakjuk a törzsökös magyar szavakéhoz idomult. Nem úgy a kalucsni, lichthóf, svindli, cugehőr – ezeket mindenki habozás nélkül idegennek minősíti, mert nem olyan régen érkeztek, és még nem volt idejük magyaros ruhát ölteni. Hasonló az ostya, papiros, taksa tégla esete: ezekről nem rí le a latin eredet, bezzeg a reproduktív, intelligencia vagy installáció rögtön elárulja származását.<br>
⊗ ném Referat 'ua.' ← lat felsz ''referat'' 'számoljon be',<br>
Ha már tudjuk, honnan meríthetünk, a következő kérdés, hogy mennyit. Ez persze jócskán függ az elképzelt terjedelemtől. Mivel a kiadó ennek nem szabott szűk határt, célul lehetett kitűzni, hogy a köznyelvi szóanyag mellett igen sokféle szakma, tudomány, művészet, sport és más terület szókincsének tekintélyes szeletét is bemutatjuk. A bibliográfiában felsorolt magyar lexikonok és szakszótárak nagyjából jelzik a merítés tágasságát. Az így egybegyűlt törzsanyagot egészítik ki olyan szavak, amelyek az elmúlt másfél évtizedben kerültek előtérbe a sajtó, a közgazdaság, a politika, a híradástechnika, a sportok és a művészetek nyelvében (hogy csak a legfontosabb területeket érintsem), de helyet kaptak az ifjúság és a divatok nyelvének friss jövevényei is.<br>
lásd REFERÁL (a téves ~ latinosításból ered, a Diktat→diktátum és hasonló szópárok hamis analógiájára,<br>
A főrészben, amely minden szócikkhez kimerítő etimológiát ad, legfőképp egyes szavak szerepelnek, szerény számban pedig két-három, esetleg négytagú kifejezések, túlnyomórészt jelzős és elöljárós szerkezetek. A függelékben általánosan használt idegen rövidítések és betűszók találhatók betűrendben (mintegy 350 tétel), feloldással, az idegen szöveg kiejtésével és értelmezésével, de már a szóeredet, magyarázata nélkül.”<ref>Tótfalusi István: Idegenszó-tár, Tinta Könyvkiadó, 2004</ref>
a latinban ui. nincs *''referare'' ige)
 
 
== A szótár felhasználhatósága, használói köre ==
"A nyelvi eredet kérdését mindig általános érdeklődés övezte, és az ösztönös vagy tudákos szószármaztatás olykor elragadja a képzeletet, szélsőséges esetben elrepítheti akár a sumér-magyar nyelvrokonság délibábjához is. A tudományosan megalapozott etimológia viszont biztos eredménnyel kecsegtet, ám a képzeletet sem hagyja táplálék nélkül: szórakoztató és igencsak meglepő tud lenni, ahogy e könyv olvasói is tapasztalni fogják.<br>
Könyvemet a művelt és érdeklődő nagyközönségnek szánom, tudva egyszersmind, hogy e megjeleölés igen széles skáláját öleli fel a nyelvi felkészültségnek. "<ref>Tótfalusi István: Idegenszó-tár, Tinta Könyvkiadó, 2004</ref>
A szerző, Tótfalusi István több évtizedes munkássága alatt több mint húsz magas színvonalú tudományos ismeretterjesztő könyvet, szótárat és lexikont állított össze. A nagyközönség körében igen népszerűek korábbi szótárai, pl.: a Nyelvi vademecum, az Idegen szavak magyarul és a Kis magyar nyelvklinika. <br>
A TINTA Könyvkiadó szótáraival, nyelvészeti szakkönyveivel méltán váltott ki elismerést. A kiadó korábbi szótársikerei (pl.: Magyar szókincstár) mellé az Idegenszó-tárt ajánlják a szótárforgatók népes táborának és mindazoknak, akik többet kívánnak tudni nyelvünk eddig rejtett titkairól.<br>
A szócikkek tanulmányozása során látható, hogy ez a munka valóban alapos, jól átgondolt szótár, a jelölések érthetõek, az etimológia követhetõ. Összességében az ,Idegenszó-tár’ egyaránt ajánlható a nagyközönségnek, iskolásoknak, mûvelõdni vágyóknak, érdeklõdõknek. Sok hasznos és érdekes információra lelhetnek benne a használók, a „régi” idegen szavainktól a legújabbakig a legfontosabbak megtalálhatók benne, és közben még olvasmányként is szórakoztató.
 
 
== Rövidítésjegyzék ==
821 ⟶ 852 sor:
</tr>
</table>
 
== A szótár készítése során felhasznált irodalom ==
 
860 ⟶ 892 sor:
*Zádor Anna: Építészeti szakszótár. Corvina Kiadó, Budapest, 1984.
 
== A szótárhoz hasonló szótárak a mai magyar könyvpiacon ==
 
== A szótár szócikkeinek szerkezete ==
[[Kép:Szócikk.jpg]]
 
 
== A szótárhoz hasonló szótárak a mai magyar könyvpiacon ==
*Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budepest, Akadémiai Kiadó, 2007.
A sokáig egyeduralkodó, már-már klasszikus Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések szótárának átdolgozott és felújított kiadása. A címszóanyagot főként az informatika, jog, közgazdaságtan, a műszaki tudományok és a természettudományok területén bővítették és korszerűsítették. Az első kiadás óta eltelt idő alatt ezek a szakterületek jelentősen fejlődtek, amelynek hatása a nyelvi változásokon, új szavak keletkezésén és elterjedésén is lemérhető. A szótár több mint 30 000 címszót tartalmaz.
872 ⟶ 900 sor:
A kötet a ma használatos idegen szavak javát értelmezi az ed­digi legnagyobb terjedelemben, több mint 36 000 címszóval. A könyv szóanyaga bemutatja a hagyományos műveltség leg­fontosabb elemeit (főképp ógörög, latin, francia és német eredetű szavak sorában) és a mai kultúra, tudomány, a min­dennapi érintkezés legfrissebb kifejezéseit (orvostudomány, biológia, etológia, pszichológia, csillagászat, történelem, iro­dalomtudomány, film, zene, informatika, az Európai Unióval kapcsolatos kifejezések stb.). Az egyes szavak, kifejezések je­lentésének leírásában a szótár törekszik a magyar megfelelő megtalálására, emellett mindig kifejtő jelentésmeghatározást is ad. Bár a szavakra összpontosít, számos idegen eredetű ki­fejezést, mozaikszót, rövidítést és csak szóösszetételben hasz­nálatos nyelvi elemet tartalmaz. A szócikkek tájékoztatnak a szavak magyar írásváltozatairól, eredetükről, valamint kiejté­sükről is.
 
== A szótár idegen nyelvi megfelelői, társai ==
== Részletek a szótárból ==
 
'''abakusz''' ✧ ''mat'' ókori görög számolótábla (amelyet
finom porral hintettek be, hogy írni lehessen
rá)<br>
✧ ''ép'' oszlopfõ vagy pillérfõ felsõ, négyzetes vagy
kerek záróeleme<br>
⊗ lat ''abacus'' ← gör ''abaksz, abakosz'' ‘szavazatszámláló
tábla, deszkalap ‘ ← (?) héb ''abháq'' ‘por’
 
'''aberráns''' ✧ rendellenes, a szabályostól vagy
megszokottól eltérõ, elütõ<br>
⊗ lat ''aberrans'' ‘ua.’ ← ''aberrare, aberratum'' ‘eltéved,
eltévelyedik’: ''ab-'' ‘el’ | ''errare'' ‘téved, tévelyeg’<br>
Lásd még ERRATA, ERROR
 
'''fregoli''' ✧ ''ölt'' visszájára fordítva is viselhetõ ruha-darab<br>
⊗ a mennyezetig felhúzható ruhaszárító szerkezet<br>
⊗ Leopoldo '''Fregoli''' 19. századi olasz átváltozó mûvész nevébõl (a 'szárító' jelentés egy
márka-névbõl ered)
 
'''huka''' ✧ vízipipa<br>
⊗ang ''hookah'' ← urdu ''huka'' 'ua.' ← ar hukka 'szelence, edény'
 
'''referátum''' ✧ ''hiv'' beszámoló<br>
✧ ''hiv'' jelentéstétel, elóterjesztés<br>
✧ ''okt'' egy téma önálló kidolgozása és előadása (iskolában egyetemen)<br>
⊗ ném Referat 'ua.' ← lat felsz ''referat'' 'számoljon be',<br>
lásd REFERÁL (a téves ~ latinosításból ered, a Diktat→diktátum és hasonló szópárok hamis analógiájára,<br>
a latinban ui. nincs *''referare'' ige)
 
 
== A szótár újdonsága a magyar szótárirodalomban ==
A szótár egyedülálló újdonsága, hogy a magyar szótárirodalomban először ismerteti részletesen a szavak etimológiáját. A magyar nyelv idegen szavainak eddigi szótárai csupán röviden, jelzésszerűen utaltak az egyes szavak eredetére. Az Idegenszó-tár páratlan módon, hatalmas nemzetközi szakirodalomra támaszkodva adja meg minden címszó esetében azt a fellelhető legősibb nyelvet, amely a szó ismert forrása. A szerző nem elégszik meg a forrásnyelv közlésével, hanem aprólékos filológiai munka eredményeképpen lépésenként ismerteti azokat a közvetítő és átadó nyelveket, amelyeken keresztül a szó nyelvünkbe került. Bemutatja azt az izgalmas utat, amely során az ősi jelentésből, az ősi szóalakból létrejött a magyar nyelvben ma használatos jelentés és szóalak.<br>
Az Idegenszó-tár segítséget nyújt az idegen szavak helyesírásában, és ahol szükséges feltünteti a szó helyes kiejtését is. Függelékében közli több mint 300 idegen rövidítés, idegen mozaikszó feloldását és értelmezését. A szótár legeredetibb vonása, hogy bizonyos szócikkek nyelvhelyességi információt is tartalmaznak. A szerző felhívja a figyelmet az elterjedt, de helytelen kiejtésre, latin szó gyakran elvétett ragozására, hogy ha valaki az idegen szót részesíti előnyben a magyar megfelelője helyett (már ha létezik ilyen), akkor helyesen tudja azt használni. Például: ez a gyakran hallott latin kifejezés, mivel semleges nemű, helyesen ’opus posthumum’ és nem ’opus posthumus’ , mint ahogy sokszor hallani. Így gyakorlatilag három funkciót is betölt a mű: magyaráz és értelmez, etimologizál, illetve nyelvhasználati tanácsokat ad.
 
 
== A szótár idegen nyelvi megfelelői, társai ==
''Angol:''<br>
*Brewer’s Dictionary of Phrase and Fable
930 ⟶ 922 sor:
*Nouveau Dictionnaire Étymologique
*Dictionnaire des synonymes
 
 
== A szótárról megjelent híradások, ismertetések ==
 
*[http://www.mno.hu/portal/261428/ Magyar Nemzet - Trágya vagy drazsé]<br>
*[http://www.hhrf.org/szabadujsag/modules.php?name=News&file=article&sid=574/ Szabad Újság - Tóthfalusi István: IDEGENSZÓ-TÁR]<br>
940 ⟶ 932 sor:
 
== Források, hivatkozások ==
 
*<references/>
*[http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=51/ Tinta Könyvkiadó]<br>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Idegenszó-tár”