„Arisztotelész államformatana” változatai közötti eltérés

A legelső a gamiké (γαμικη), a '''házassági viszony''', az egymás nélkül nem létezhető hímnek és nőnek társulása, nem pusztán érzéki vagy szexuális („természet által ösztönzött”) alapon, hanem a társadalom fenntartása céljából. E viszony kölcsönös, mindkét fél mindennapi előnyére szolgál (pl.például munkamegosztás), noha benne természet szerint a férfi az uralkodó (mert „a természet maga a hímnemet a nőnemnél a vezérkedő uralkodásra alkalmasabbnak teremtette”). Ez a hierarchia csak ritkán cserélődik fel. Ebben a nézetében eltér Platóntól, aki nőt és férfit egyenrangúnak tekint a politikai jogok szempontjából, és a nőket is vezetésre, katonáskodásra, és termelő munkára alkalmasnak tartja.

A második a deszpotiké (δεσποτικη), az '''úr-szolga''' viszony. Arisztotelészt sok bírálat érte amiatt, hogy a szolgaságot természeti alapra helyezte, és ezek jogosságát nemigen lenne korszerű vitatni, noha az Arisztotelész által leírt viszony nem azonos az antik rabszolgaság elvadult formáival; inkább szintén munkamegosztás jellegű: mintegy az Ész és Kar, a Lélek és Test, a fő Jobb kéz és a kisegítő Bal kéz viszonya. Arisztotelész kifejezetten ellenzi a hadifogoly- és az adósrabszolgaságot, és a rabszolgaszerzés céljából indított háborút (minthogy „nem igaz, hogy mindig az erősebb oldalán van az igazság és a jog”); és hogy a rabszolgát tömeges termelési eszközként használják, vagyis nem tartja jónak az antik rabszolgaság intézményét; több szerző szerint a megelőző korok állapotának, a ''patriarchális rabszolgaság'' intézményének visszaállítását szorgalmazza, amely mentesebb bizonyos visszaélésektől és visszásságoktól. <br> Mi hát egy szolga feladata? Az Úr életútjának segítése, tehát a segítő jellegű kiszolgáló tevékenység (nem pedig pl.például a tömeges bányamunka). Ma is beszélünk kiszolgáló tevékenységekről és intézményekről (pl.például egy város vízellátó központjai), és inkább ilyen értelemben kell az arisztotelészi szolgaságra gondolni: inkább uraság és komornyik, vagy főorvos(nő) és nővér viszonya ez, mint gályarabé és hajcsáráé, vagy még inkább történelmi átmenet a kettő között.

Figyelemre méltó, hogy a poliszon kívüli államformákat (pl.például a keleti [[despotikus]] birodalmakat – a hangsúly itt nem a „despotikuson”, hanem a „birodalmon” van) Arisztotelész ismeri, de el nem ismeri államként (és nem is felelnek meg definíciójának, pl.például mert nem egyesülésből, hanem hódításból születnek, minthogy [[extenzív]] termelési szerkezetük miatt nem is gazdaságilag autarkok).