„Arisztotelész természetfilozófiája” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 80.98.170.166 (vita) szerkesztéséről Gothika szerkesztésére
XZeroBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például
28. sor:
 
A harmadik könyvben Arisztotelésznek az elemekről szóló híres tana fordul elő. Elem szerinte az, ami másnemű részekre már nem bontható. A négy közönséges elem képezi az innenső, a szublunáris világot az éter a túlsó világot (ta ecei és ta endade). A kettő közötti határt matematikai
pontossággal meg nem lehet vonni, minthogy a tökéletlen innenső világ a változatlan tökéletésségü túlsó világra is kihat némikép, és a bolygók ugrásszerű, a mindenség tengelyében ferdén történő mozgását okozza. A négy elem között van egy, mely föltétlenül nehéz: a föld; ez foglalja el tehát a mindenség közepét, és egy másik, mely föltétlenül könnyü: a tűz; ez a szublunáris világ kerületet alkotja, és az éterrel határos. ''A keletkezésről és enyészésről'' címü értekezés megmutatja, hogy csak négy elem létezhetik, mivel az érzések két ellentétes párja így kívánja ezt. Ezek az ellentétek a meleg és hideg, a száraz és nedves ellentétei. A föld hideg és száraz, a víz hideg és nedves, a levegő meleg és nedves, a tűz meleg és száraz. A földi tárgyak mind e négy elem keverékéből állanak, és így, pl.például a földi tűz az elemi tűzből és földből áll stb.
 
== Fizika, mechanika ==