„Kőzetszövet” változatai közötti eltérés

*'''makroszkóposan:''' szabad szemmel, lupéval vagy binokuláris [[mikroszkóp]] alatt; bizonyos esetekben megfelelő (pl.például rétegződési vagy palássági síkra merőleges) irányú vágással, polírozással előkészített felületen,

Kőzetszövetüket elsősorban a [[magma]] kémiai összetétele és kristályosodásának körülményei határozzák meg. A nagyobb mélységben megrekedt kőzetolvadékok például lassan kristályosodnak, míg a kiömlési (vulkáni) kőzetek gyorsabban szilárdulnak meg, azaz a képződő ásványszemcsék mérete eltérő lesz. A nyúlt és lemezes szerkezetű [[ásvány]]szemcsék rendeződhetnek irány szerint, ilyen esetben '''irányított szövet'''ről beszélnek a [[petrográfia|petrográfusok]] (pl.például egyes kiömlési kőzetekben felismerhető a láva egykori folyásiránya).

Az [[üledék]]ek és az ezekből képződő [[üledékes kőzetek]] szerkezeti és szöveti bélyegeinek leírásával, képződésük feltételeinek és folyamatainak felderítésével, modellezésével és értelmezésével a [[szedimentológia]] tudománya foglalkozik (tárgykörei: az [[üledék]]ek kialakulása, az üledékek szállítás és leülepedés közbeni szétkülönülése, betemetődése, [[diagenezis]]e /kőzettéválása/). Az [[üledékes kőzetek]] szöveti paramétereit elsősorban az alkotórészek minősége (pl.például vulkáni törmelék, sziliciklaszt /agyag, homok, kavics/, finomszemcsés mészanyag) és geometriai megjelenése (abszolút méretük, alakjuk, illeszkedésük, osztályozottságuk), illetve a szállító és ülepítő közeg minősége (szél, tenger vagy édesvíz, jég), valamint fizikai paraméterei (pl.például vízhőmérséklet, áramlási sebesség) határozzák meg.