„Mecsér” változatai közötti eltérés

Nyelvészek szerint neve szláv eredetű és kardművest jelent[http://209.85.129.104/search?q=cache:I8QvrphfyiUJ:www.vasiszemle.t-online.hu/2001/06/denes.htm+Gy%C3%B6rffy+gy%C3%B6rgy%2Bmecs%C3%A9r&hl=hu&ct=clnk&cd=17&gl=hu].Herényi István munkájában 1189 és 1208 közötti időszakra jelöli a település megjelenését. Györffy György történész szerint a 940-es években Mecsér kardverő helység. [[Fajsz (fejedelem)|Fajsz]] fejedelem szigetközi szállása és a határbelépőknél létesített udvarhoz tartozott. Más magyarázat szerint a mocsárból ered. [[1280]]-ban említi először oklevél Mecher néven. A falu a lébényi apátság birtoka volt, majd egy ideig az óvári várhoz tartozott, míg [[Hunyadi Mátyás]] király visszaadta a települést az apátságnak. [[1359]]-es oklevelek alapján lakói akkor már főleg halászok, hajóvontatók, pásztorok voltak. A hajózás a szomszédos [[Ausztria]] és Győr irányába történt. [[1564]]-től fekszik mai helyén, fekvése miatt hol Moson, hol Győr megyéhez tartozott.

Későbbi lakóinak, a magyar folyami fuvarozóknak és hajómolnároknak egy-egy múltat idéző, szépen helyreállított háza még látható a községben. Ugyanígy a régi, 1679-ben épített, később lebontott templom helyén az 1900-ban Weinckheim Krisztina grófnő által emelt [[neoromán]] templom. Október 08-án tartják [[Magyarok Nagyasszonya]] napi búcsúját. A források szerint[http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0013/0255-19d7.html]:"magyar falu, Moson vmegyében, a Szigetközben, 709 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Határa negyedik osztálybeli, s 45 6/ egész telek után van 51 telkesgazdája, 345 hold harmadik osztálybeli szántóföldje, 165 embervágó rétje. Nagy duna-malom. F. u. gr. Zichy Manó. Ut. p. Ötevény."

Mecsér lakóinak nagyobbik része Győr és Mosonmagyaróvár iparvállalatainál dolgozik, kisebbik hányada mezőgazdaságból él. A település infrastrukturális ellátottsága teljes.