„Szepessy Pál” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
A bujdosók mozgalmában a kezdetektől fogva aktív szerepet játszott. 1671. júniusában [[idősebb Petrőczy István]]nal együtt az első követségnek a tagja, amit a bujdosók segítségért a [[Oszmán Birodalom|török]] Portához küldtek. 1672-ben idősebb Petrőczy Istvánnal, Szuhay Mátyással (? - 1677, a [[labancok]] megölték) és Kende Gáborral (? - 1693) együtt a bujdosók eleinte sikeres, végül azonban vereséggel végződőtt támadásának egyik vezére. ([[Thököly Imre]], a legendás "kuruckirály" 1678. évi támadásáig ez volt a bujdosók legjelentősebb fegyverténye a császáriak ellen.)
1673-ban kétszer is járt a Portán, a híres nagyvezír, [[Köprülü Ahmed]] is fogadta, titokban támogatást ígérve a Habsburgok ellen
Azonban ebben az évben (1682) gyökeres változások következtek be. A bujdosók már 1680. január 8-án Thökölyt választották fővezérükké, Thököly és Apafi fokozatosan eltávolodtak egymástól. A törökök támogatását élvező Thököly 1682-ben sikeresen harcolt a császáriak ellen a [[Felvidék]]en, török segítséggel bevette az egyik legerősebb felvidéki várat, [[Fülek]]et (1682. szeptember 10.). A törökök királyi címmel ruházták fel Thökölyt, ő azonban csak [[Felső-Magyarország]] fejedelmének tartotta magát. Fülek ostromában - a törökök nyomására - Apafi is részt vett. 1682. szeptember 16-án, a még az erdélyi fejedelem pártján maradt bujdosók közül többen átmentek Thököly táborába, így Szepessy Pál is. A források többsége szerint Szepessy ekkor került Thököly közvetlen környezetébe.
|