„Címerkép” változatai közötti eltérés

a
Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például (8)
a (link jav.)
a (Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például (8))
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
 
Ide tartozik minden a természetben és az ember környezetében, hiedelemvilágában előforduló, képileg megjeleníthető ábra. Míg a mesteralakok nagyrészt a címerpajzsra korlátozódnak a címerképek a pajzson kívül megtalálhatók a [[sisakdísz]]eken is. Címerképek továbbá a [[sisaktakaró]]k, a [[pajzstartó]]k, a [[címersátor|címersátrak]], a [[trófea|trófeák]], a [[jelmondat]]ok szalagjai és más kiegészítő [[címerrészek]] is. Ezért a címerképek a pajzson kívül a címernek talán a legfontosabb alkotórészét képezik. Egyes szerkezeti szemléletű címertanokban (pl.például az angolban) azonban a pajzson előforduló ábrák közül a [[mesteralakok]]at (ordinary) tekintik a fő alkotórésznek, melyek geometriájához a többi címerábra elrendezése is igazodik.
 
== A címerképek jellege ==
A címerképeknek gyakran tulajdonítanak valamilyen, a címerviselőt jellemző tulajdonságot. Az [[élő heraldika]] korában azonban ilyen jelentéssel még nem rendelkeztek. Petra Sancta és Sassoferrato egyaránt elvetette a [[beszélő címer]]eket. Később, például az újkori angol heraldikában, a címerviselő család nevére gyakran utaltak szójátékkal.
 
A címerképeknek (pl.például a [[kétfejű sas]]nak) nem kell minden részletükben szimmetrikusnak lenniük. Az apró pontatlanságok jobban kifejezik a stilizált jellegüket. Az [[élő heraldika|régi heraldikában]] mindig valamilyen élethű ábrázolásmódtól eltérő módon ábrázolták a címerképet. A valósághű ábrázolások kivételesek voltak, ez egyéni jellegzetességnek számított. A kutatók a Mohács előtti időszak realista ábrázolásmódját a nyugat-európai heraldikához képest a [[magyar heraldika]] egyik sajátos vonásának tartják.
 
Az [[élő heraldika|élő heraldikában]] a címerképeket nem ábrázolták teljesen természetes módon. Idővel az adott heraldikai típusra vagy stílusra jellemző jegyeket vették fel (pl.például a rózsa ötszirmú, a sas kiterjesztett szárnyú). Ezt külön nem szabályozták, hanem koronként és országonként az uralkodó művészeti stílus és jelleg formálta. A címerképet ábrázolhatják egészben vagy csonkán, illetve egyes részeit, különféle [[póz]]okban, más címerábrákkal [[díszített|díszítve]] stb.
 
==A címerképek rendszertana==
Ezen sokrétűség azonos kategóriákon belül a biológiában sem ismeretlen. A lepkéket például filetikai (származástani) alapon rendszerezik, de a hernyókat csak mesterséges rendszerek keretén belül, fenológiailag lehet osztályozni. Ezenkívül például a heraldikai sas nem konkrét faj, hanem a sasok általános, stilizált képviselője. Az állatok filetikai rendszerén belül tehát újra a fenetikai és más efféle szempontok érvényesülnek.
 
Minden olyan rendszer tudományosnak tekinthető tehát, mely engedelmeskedik bizonyos szabályoknak, tehát megismételhető. Ez még akkor is igaz, ha pl.például a [[paleontólógia|paleontólógiában]] nem tudjuk, hogy egy lábnyomhoz milyen ''fajnév'' tartozik. Amikor Kr. e. a 4. század végén az arisztotelészi iskolához tartozó [[Theofrasztosz]] megalkotta a növények első mesterséges rendszerét (fák, cserjék, lágyszárúak), nem tudhatta, hogy ez lesz az alapja [[Alexander von Humboldt]] ún. alapformáinak és a [[Raunkiaer]]-féle életforma-kategóriáknak, melyek nélkül nem jellemezhetők az olyan nagyobb [[növényzeti]] rendszerek, mint a növénytakaró, az [[ökológiai spektrum]], a [[fiziognómia]], a formációk, kompozíciók stb. Ha a [[címer]]ek [[chorológia]]i szempontjait vizsgáljuk, egyfajta heraldikai társulást szemlélünk, s akkor ezen rendszertani elvek sem nélkülözhetők.
 
A mesterséges állatrendszerek közül az egyik megközelítésben ilyen életforma-típusokat állítottak fel a testalkat és a helyváltoztatás típusa szerint (csúszó, úszó, mászó, ugró, repülő), mely nagyon hasonlít a [[Philipp Jacob Spener|Spenernél]] megtalálható [[heraldika]]i rendszerhez. [[Cassaneus]] a címerképeket állatokra, fákra és virágokra osztotta.
 
===Emberek===
Az '''ember''' csoportba tartozik az ember és testrészei (fej, láb, kéz, péncélos kar, szív, vér, Isten szeme stb. – de ezek a további határozói kulcsban az emberen belül a '''csonka csoportot alkotják''', az '''egész alakos''' emberek '''a teljes csoportot'''), az egyházi méltóságok (pap, püspök, szentek stb.), az állatokkal együtt szereplő emberek (lovas, vadász), a képzeletbeli lények, ha ember formájú az ábrázolásuk (vadember, [[szfinx]], [[szirén (mitológia)|szirén]], [[kentaur]]), miközben az az általános elv érvényesül, hogy a lény '''rendszertani besorolását a fej határozza meg'''. Pl.Például a kentaur is ezért került az ember csoportba.
A magyar címereken gyakran szerepel a páncélos kar és a láb. Ezek lehetnek [[levágott]]ak, ha a vágóvonal egyenes és [[letépett]]ek, ha a vágóvonal cafatos. A címerkép lehet [[növekvő]], ha csak 1/3-a látható, [[előtűnő]], ha félig és [[előtörő]], ha a kétharmada látszik. Ha csak a körvonalai figyelhetők meg, [[Árnyék (heraldika)|árnyéknak]] nevezzük.
 
Az '''állatok''' csoportja szintén több alcsoportra oszlik (ragadozók, madarak, patások, rágcsálók, egyéb emlősök, hüllők és kétéltűek, halak, gerinctelenek, egysejtűek, képzeletbeli állatok, egyéb állatok). Az állatok nagyobb csoportjait a címerállatok fenológiai jegyei szerint alakítjuk ki. A sor végén a képzeletbeli állatok vannak.
 
Az állatokra is érvényes, hogy azon lények besorolásánál, melyeknek nincs külön neve és két eltérő állat testrészeiből állnak (pl.például medvefejű és oroszlántestű lény), a fej (és annak máza) a releváns, az állatot a fej szerint soroljuk be a rendszerbe (a medvék közé).
 
A heraldikában rendkívül gyakori az [[oroszlán]] és a sas, melyek gyakran további [[megkülönböztető jegyek]]kel is rendelkeznek mint pl.például [[lépő]], [[ülő]], [[ugró]], [[ágaskodó]], [[visszanéző]] stb. oroszlán és más négylábú állatok. Az állatok eltérően színezett csőrét, karmait, patáját, agyarait, fogait, esetleg uszonyait, sörényét, farokvégét stb. a [[címerleírás]]ban fegyverzetnek nevezzük. Így pl.például beszélhetünk arannyal [[fegyverzett]] vörös oroszlánról.
 
===Természeti tárgyak és jelenségek===
22 090

szerkesztés