„Rutén nyelv” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
A nyelvet használók maguk annak idején azt gyakran ''prostaja mowa''-nak azaz egyszerű nyelvnek is - az [[óegyházi szláv nyelv]]től megkülönböztetendő - vagy éppen [[orosz nyelv]]nek, ''ruskaja mowa'' hívták. Ez utóbbi elnevezést latin szövegekben ''lingua ruthenica''-ként adták vissza, ebből a latin formából került a nyugati nyelvekbe a rutén nyelv formula.
 
A nyelv írott formájának kialakulása a [[14. század]]ban kezdődik, amikor a keleti szláv nyelvterület nyugati része a Litván Nagyhercegség területére esett, amely utóbbi [[1386]]-tól [[Lengyelország]]gal [[perszonálunió]]ban a [[Jagelló-dinasztia]] kormányzott. A Litván NagyherecegségNagyfejedelemség írott nyelve nem a [[litván nyelv|litván]] volt, amelynek első nyelvemlékei a [[16. század]]ból származnak, hanem egy szláv nyelv, amelynek jellegzetességei a mai belarusz és ukrán nyelvben is megtalálhatók.
 
Ezen a nyelven okiratok és jogi szövegek keletkeztek, valamint [[Franzischak Skaryna]] bibliafordítása, amely erős hatását mutatja az óegyházi szláv nyelvnek is. Ez a munka [[Prága|Prágában]] jelent meg [[1517]]–[[1519]]-ben. A Peresopnyzja Evangelium ([[1556]]–[[1561]]) erős népi nyelvi jellegzetességeket visel magán.