„Városmajor” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
még egy épület |
Bocs, Árkayt áttettem az előző fejezethez |
||
4. sor:
A terület, amely az [[Ördögárok]] ártere volt, sokáig kaszáló, illetve a katonai tulajdonú terület volt. 1729-ben Buda város tanácsa 3000 forint elővételi jogon megvásárolta Gróf Daun városparancsnoktól, ahol az korábban kertészetet és majort létesített. 1731 és 1783 között a területet kertészeknek adták bérbe, de az a városnak nem járt haszonnal. 1785-ben [[II. József]] rendeletére a Városmajor területén közparkot kellett létesíteni. A [[Budai Magisztrátus]] (helytartótanács) Tallherr József állami építészt bízta meg a kertészeti tervek elkészítésével és Kock Antal városi kertész kezdte el a kerttelepítést [[1787]]-ben, az akkor divatos francia kertek mintájára a budakeszi és a dunabogdányi erdőkből vásárolt 3000 fát ültettek el. Napjainkban is megtalálható még néhány öreg [[szilfa]] ebből az időből.
A [[19. század]] elején ide költözött a budai [[vurstli]], ami a környék leromlásához vezetett: a gondozatlan parkon a poshadt vizű Ördögárok folyt végig. [[1920]]-ban az Ördögárok befedésével és az ezt követő parkrekonstrukcióval újjáéledt a terület. Ebben az időszakban több építmény is elkészült, köztük a [[Árkay Aladár]] tervezte [[Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom]], sportpályák, valamint a [[Budapesti Fogaskerekű Vasút|60-as villamos]] (fogaskerekű) végállomása.<ref name=vendegvaro/>
A park fenntartója a [[Főkert Zrt.]]<ref name=korlat/> Ma a közpark funkciók mellett itt működik a [[Városmajori Szabadtéri Színpad]] is. <ref name=vendegvaro/> Itt található ezen kívül a [[Városmajori Gimnázium]]
==Hivatkozások==
| |||