„Fabre d’Églantine” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peti610bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: Átirányítások javítása
infobox, commonscat, ref kieg, kisebb jav
1. sor:
{{Életrajz infobox
|név=Philippe François Nazaire Fabre
|kép=Eglantine.gif
|képméret=200px
|felirat=Philippe François Nazaire Fabre d’Églantine
|születési dátum=[[1750]]. [[július 28.]]
|születési hely=[[Image:Flag of France.svg|30px]] [[Carcassonne]]
|halálozási dátum=[[1794]]. [[április 5.]]
|halálozási hely=[[Image:Flag of France.svg|30px]] [[Párizs]]
|kapcsolt település=
|nemzetiség=francia
|művésznév=Fabre d’Églantine
|ismert mint=
}}
 
'''Fabre d’Églantine''', eredeti nevén: '''Philippe François Nazaire Fabre''' ([[Carcassonne]], [[1750]]. [[július 28.]] – [[Párizs]], [[1794]]. [[április 5.]]) [[Franciaország|francia]] [[színész]], [[költő]], [[Komédia|vígjátékíró]], [[politika|politikus]].
 
==Életrajza==
===A nagy francia forradalom előtt===
A [[toulouse]]-i törvényszék [[ügyvéd]]jének fiaként látta meg a napvilágot. Költői álnevét [[1771]]-ben választotta, miután a toulouse-i ''virágjátékokon'' „arany vadrózsakoszorúval” (valójában aranyozott liliommal) díjazták a [[Szűz Mária|Szűz]] dicséretére írt [[szonett]]jéért.
11 ⟶ 26 sor:
[[1787]]-ben [[Párizs]]ban telepedett le, ahol folytatta a színdarabok írását. Legismertebb művei: ''Le Collatéral'' ([[1789]]) és a forradalmi szellemű ''Philinte de Molière'' ([[1790]]). Önteltsége és folytonos intrikái miatt kollégái megharagudtak rá és sikerült elérniük, hogy színpadi előadásait kifütyüljék.
 
===A nagy francia forradalom alattidején===
Már ismert színész és színpadi szerző, amikor kitört a [[francia forradalom|nagy francia forradalom]]. Eleinte nem nagyon érdekelték a körülötte zajló események, de [[1789]] végén politizálni kezdett. A kötélverők negyedében lakott, ahol előbb csatlakozott a helyi klubhoz, majd összeismerkedett [[Georges Jacques Danton]]-nal és [[Jean-Paul Marat]]-val. Hatásukra belépett a [[jakobinus]] klubba, azonban ideje nagy részét továbbra is színdarabok írásának szentelte. A ''L'Intrigue épistolaire'' című vígjátéka nagy sikert aratott, utolsó műve azonban az [[1792]]. [[augusztus]]ában bemutatott ''Le Sot orgueilleux'', amelyben a forradalmárokat gúnyolta ki, nem tetszett a hatalom új birtokosainak.
 
A színházból befolyó jövedelem nem volt elegendő a pénzt két kézzel szóró művésznek. [[1791]] elején a [[király]]párti tengerészeti miniszteren keresztül felajánlotta az udvarnak, hogy hozzanak létre a jakobinus klubon belül egy [[Monarchia|monarchiához]] húzó irányzatot; ezzel mintegy hárommillió fontra tehetnének szert. A befolyás nélküli [[író]]t nem vették komolyan. [[1792]]. [[augusztus 11.|augusztus 11-én]] végül is megoldódni látszottak pénzügyi gondjai: Danton ugyanis maga mellé vette titkárnak az igazságügyi minisztériumba. Itt – kimerítve a titkos alapokat – más kétes ügyletekbe is belekeveredett: [[Maximilien de Robespierre]] azzal vádolta meg, hogy 40 000 font tiszta haszonnal adott el olyan lábbeliket a hadseregnek, melyek tizenkét óra használat után szétfeslettek. ''Beszámoló a teljhatalmú népnek'' címmel falragasz-újságot szerkesztett, melynek hangvitelével meghaladta Marat radikalizmusát. Halálos ítéletek követelésével egyike az [[1792]]. [[szeptember]]i mészárlások fő felelőseinek.
 
1792-ben ''Szajna megye (Départment de la Seine)'' <ref>''Département de la Seine,'' azaz ''Szajna megye:'' [[1790]]-ben szervezett francia megye, amelyet [[1968]]-ban szüntettek meg és osztottak fel újra, ''Seine-et-Oise'' megyével együtt. Területén ma [[Párizs]] városa, továbbá [[Hauts-de-Seine]], [[Seine-Saint-Denis]] és [[Val-de-Marne]] megyék találhatók.</ref> képviselője lett a [[Konvent|Nemzeti Konventben]]. A rendíthetetlenek közé tartozott, kevésszerkevés alkalommal szólalt fel, általában a háttérben intrikált, szavazatait pedig saját érdekei szerint adta le. A Konventben a [[király]] halálára szavazott. A ''Hadügyi Bizottság'' tagjaként rendre visszaélt hatalmával, s használta fel saját célra az [[állam]]i kiadásokat. Az ''Indiai Társaság'' [[részvény]]eivel spekulált, befolyását az általa irányított ''La Gazette de France'' hasábjain folytatott sajtókampánnyal igyekezett érvényre juttatni.
 
Az ''Általános Biztonsági Bizottság'' tagjaként sikerrel számolta fel a külfölddel kapcsolatot tartó kereskedelmi társaságokat és [[bank]]okat, azzal vádolva meg azokat, hogy hírszerző ügynökségek. Valószínűleg ő a szerzője az ''Indiai Társaság'' felszámolásával kapcsolatos hamis határozatnak. Zavaros ügyletei folytán Robespierre rajta keresztül talált ürügyet Danton ellen – őt tartotta Danton rossz szellemének. Szerinte Fabre d’Églantine „''művésze annak, hogyan adja át tudtukon kívül másoknak saját ötleteit és saját érzéseit''”.
 
Az ''Indiai Társaság'' felszámolásában játszott szerepe miatt kizárták a jakobinus klubból és letartóztatták. Perében úgy védekezett, hogy másokat vádolt meg. [[Halálbüntetés|Halálra ítélték]] és ''II. esztendő Sarjadás hava 17''-én [[1794]]. [[április 5.]]), ugyanazon a napon, mint [[Georges Jacques Danton|Danton]], ő is [[nyaktiló]]n végezte.
 
A legenda szerint a vérpadra menet elsírta magát, a kordén ülve elsírta magát, mert nem tudta befejezni egyik versét. A [[szarkazmus]]áról híres Danton állítólag azt mondta neki: ''„Ne nyugtalankodj már, egy hét múlva ''férgek''<ref>Szójáték. A francia ''ver'' (féreg) főnév többes száma: ''vers'', melynek alakja és hangzása megegyezik a ''vers, versek'' szavakéval. (Az eredeti idézet: « ''Ne t'inquiète donc pas, dans une semaine, des vers, tu en auras fait des milliers...'' »)</ref> ezreit fogod költeni…”''
 
Fabre d’Églantine nagyban kivette részét a [[francia forradalmi naptár]] szerkesztéséből: ő alkotta meg [[hónap]]jainak és [[Nap (időegység)|napjainak]] neveit.
29 ⟶ 44 sor:
<references/>
 
{{Commonscat|Fabre d'Églantine}}
==Külső hivatkozás==
*[http://cesar.org.uk/cesar2/people/people.php?fct=edit&person_UOID=100451 Színházi darabjai és azok bemutatói] a [http://cesar.org.uk CÉSAR] honlapján (fr:)