„Geregye Pál” változatai közötti eltérés

[[1241]]-ben, a [[Tatárjárás]]kor a [[Duna]] vonalát védelmezte, a lakosság menekülését segítve. A tatárjárás után a [[Tiszántúl]]on és [[Erdély]]ben az ország újraszervezését segítette. A tatár sereg kivonultával a Tisza keleti mellékére és Erdélybe sietett, s itt megfékezte, illetőleg kiirtotta az elszaporodott rablókat, a kipusztult helyekre új lakókat telepített, sóbányákat nyittatott, műveltetett, és így nagy része volt e terület újjáépítő munkájában. Az [[almási vár]] egyetlen hatalmas csonka tornya Bánffyhunyadtól északkeletre [[Váralmás]] határában egy erdős dombtetőn nyúlik föl. Helyén vagy közelében a magyar kereszténység első századaiban Benedek-rendi kolostor állott, de ez az 1241 évi tatárjáráskor elpusztult. E kolostor romjait és köveit használta föl a pusztulás után épült várhoz, a vár építtetője Pál országbíró.

 

 

IV. Béla hálás volt hű és vitéz segítségéért. A nagy pusztulás után gazdátlanul maradt földekből Bihar megyében és a Szamos környékén hatalmas birtokokkal ajándékozta meg.