„Kis-Duna” változatai közötti eltérés

81 bájt hozzáadva ,  13 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
[[Kép:Kis-Dunavereknyei közúti torkolatahíd.JPGjpg|bélyegkép|250px|A Kis-Duna és a Vág összefolyása GútánálVereknyénél]]
A Csallóközi '''Kis-Duna''' (Csalló) a leghosszabb és legnagyobb Dunaág, 135 km hosszan folyik a [[Csallóköz]], [[Európa]] legnagyobb folyami szigetrendszerének északi szélén (amely alatt az egyik legnagyobb ivóvízkészlet található), [[Pozsony]] alatt (Vereknyénél)ágazik ki a főágból. Síksági folyó, egyenletesen mérsékelt folyása van. Gátak közé szorított mederben folyik egészen [[Dunahidas]] községig, onnan tovább számos kanyarral az eredeti medrében, 30-50 méter közötti szélességben, jellegzetes ártéri erdőktől övezve.
 
 
A középkortól a legfontosabb hajózható ág volt, a Mosoni-Dunát csak kisebb hajók használhatták, a kettő közti többi ág pedig változó medrű, hajózhatatlan volt (A mai Nagy-[[Duna]] medret [[Mária Terézia]] ásatta - kotortatta ki, és gátakkal akadályozták meg a megváltozását).
A Csallóközt behálózó mellákágak felső végét gyakran lezárták, és lejjebb (a régi Dunaágnév helyett) patak elnevezéssel folyik bele. A Kis-Dunába torkollnak a [[Fekete-víz]] a [[Tőkés-patak]] és a [[Dudvág]]. [[Gúta|Gútánál]] folyik bele a [[Vág]], majd együtt vele [[Komárom]]nál a [[Duna|Dunába]] torkollik.
[[Kép:Kis-Duna torkolata.JPG|bélyegkép|250px|A Kis-Duna és a Vág összefolyása Gútánál]]
[[Gúta|Gútánál]] folyik bele a [[Vág]], majd együtt vele [[Komárom]]nál a [[Duna|Dunába]] torkollik.
A Kis-Duna számos vízi élőlénynek szolgál otthonául. A madarak közül a [[szürkegém]], a [[búbos vöcsök]], a [[vadkacsa]], a [[halászsas]] és a [[szárcsa]], az emlősök közül a [[vidra]], a [[pézsmapocok]], a [[hód]] és a [[nyest]], a halak közül pedig a [[harcsa]], a [[ponty]] és a [[csuka]] élnek itt.
550

szerkesztés