„II. Lipót osztrák őrgróf” változatai közötti eltérés

a
elüt.jav.
(+kép)
a (elüt.jav.)
'''II. Lipót''' ([[1050]] – [[1095]]. [[október 12.]]) volt [[Ausztria]] [[Osztrák uralkodó hercegek listája|őrgrófja]] [[1075]]-től haláláig. A nép körében Igazságos Lipótként vált ismerté. Rezidenciáját [[Gars am Kamp]]ben rendezte be.
 
[[1050]]-ben látta meg a napvilágot [[Ernest osztrák őrgróf|Babenberg Ernest]] és Adelheid, II. Dedi (vagy Dedo) őrgrőfőrgróf lányának, fiaként. Nyolc gyermeke született. Fia és utóda, [[III. Lipót]] valamint még hét lány gyermek akik később [[Karintia]], [[Bohémia]] és [[Németország]] hercegi és őrgrófi családjaiba házasodtak be. Felesége, [[Itha]] (vagy Ida), aki a bajor Cham tartomány őrgrófnője [[1060]] és [[1101]] között egy keresztes hadjáratban hunyt el. Chamban, [[Oberphalz]]ban házasodtak össze [[1065]]-ben.
 
Az [[Invesztitúra háború]]ban eleinte [[V. Henrik német-római császár|V. Henrik]] [[Német-római császárok listája|német-római császárt]] támogatta, de az [[1081]]-es [[Tulln]]i országgyűlésen felesége és [[Altmann]] [[passau]]i [[püspök]] hatására átállt a pápához. Ezért a császár megfosztotta őt birtokaitól amelyeket [[II. Vratiszláv cseh herceg|II. Vratiszláv]] [[Csehország uralkodóinak listája|cseh herceg]]nek adományozott. Vratiszláv rögtön sereget gyűlytöttgyűjtött és megindult [[Ausztria]] ellen és a [[mailbergi csata|mailbeergi csatában]] le is győzte Lipótot. Végül az osztrák őrgrófnak sikerült megőriznie a hatalmát, de elvesztett néhány területet Dél-[[Morvaország]]ban.
 
[[1089]]-ben Lipót pénzelte a melki katedrális építését adományként az új katedrális szerzeteseinek. Innen néhány mérföldre [[Thunau]] romjain építette fel Lipót a nyári kastélyát.