„Oklevél” változatai közötti eltérés

 

== Fontosságuk történeti szempontból ==

[[Primer források]], amelyek az eseményekkel szinte egyidőben, szinkronban keletkeztek, torzító szempontokkal nem kell számolni velük kapcsolatban, a valóság viszonyai tükröződnek rajtuk, és a hétköznapi ismeretek viszonyaiba nyújt bepillantást, mivel céljuk a jogtisztaság elérése volt. Általuk a hétköznapi élet rendkívül sok vetülete bekerülhet az oklevelekbe (pl.: kortörténeti események, jogtörténet, gazdaságtörténet). Magyarországon a fennmaradt forrásokon belül képviselt aránya óriási: [[Szent István]] (1001-1038) korában 10 db, [[III. Béla]] (1172-1196) koráig 200 db, Mohácsig (1526) kb. 200.000 db.

Az első magyarországi oklevél tudomásunk szerint a Pannonhalmi alapítólevél (1001), az első eredetiben ránk maradt oklevél a Tihanyi alapítólevél (1055).

 

*litterae (betűk halmaza)

*oklevél (XIV. században használják először Magyarországon, az [[Érdi kódexben]])

*bulla (fémpecséttel ellátott irat)

 

*mandátum (parancslevél)

*praeceptum (utasítást, rendelkezést előíró oklevél)

[[sv:Urkund]]

[[nl:Oorkonde]]