„Ivart meghatározó haploid-diploid rendszer” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Loveless (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: pl:Haplodiploidalność
XZeroBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például
1. sor:
Az '''ivart meghatározó haploid-diploid rendszer''' a [[hártyásszárnyúak]] ''(Hymenoptera)'' [[rend (biológia)|rendjébe]] tartozó [[ízeltlábúak]]nál, mint pl.például a [[méhek]]nél, [[darazsak]]nál és [[hangyák]]nál, valamint a [[bogarak]] ''(Coleoptera)'' közül az [[igazi szúk]] ''([[Scolytinae]])'' alcsaládjában fordul elő. Itt a megtermékenyítetlen petékből [[haploid]] egyedek fejlődnek, ezek a hímek (herék). A [[diploid]] egyedek általában [[nőstény]]ek, vagy steril [[hím]]ek. Így, ha a [[Méh (rovar)|méhkirálynőt]] megtermékenyíti egy here, nőstény utódainak génállománya 75%-ban egyezik meg, nem 50%-ban, mint az XY és ZW rendszereknél. Ezt a tényt fontosnak tekintik az [[euszociális]] (államalkotó) rovarok kifejlődésénél, mivel növeli a [[rokonszelekció]] (kin selection) fontosságát.
 
Több modellt is felállítottak a rendszer magyarázatára. A széleskörűen elfogadott modell az ún. „kiegészítő allél modell” ''(complementary allele model)''. A modell szerint az egy bizonyos [[allél]]re nézve [[heterozigóta]] egyedek [[nőstény]]ekké fejlődnek, a [[homozigóta]] és [[hemizigóta]] (kettő helyett egy allél-példányt tartalmazó) egyedek pedig [[hím]]ekké. Másszóval, a megtermékenyített petékből [[diploid]] génkészletű utódok fejlődnek, amik nőstények lesznek, a megtermékenyítetlen petékből pedig [[haploid]] és hím utódok fejlődnek. A diploid hímek terméketlenek, mivel spermájuk nem ment át [[meiózis]]on, így utódaik [[triploid]] génkészletűek lennének.