„Interferencia” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elütések
10. sor:
Elvileg bármilyen fényforrásból származó fény képes interferencia mintázat létrehozására, lásd a napfény okozta [[Newton-gyűrűk]] jelenséget. Ennek ellenére, általában a [[fehér]] fény kevéssé alkalmas interferencia mintázatok létrehozására, mivel a fehér fény a teljes spektrum keverékéből áll össze, ezért a létrehozott interferncia területek más-más helyen jönnek létre. A [[nátrium fény]] közel monokromatikus és alkalmas arra, hogy interferencia mintázatokat hozzanak vele létre. A [[lézer]]fény még alkalmasabb erre a célra, mivel az szinte teljesen monokromatikus.
 
Azonban a mindennapi életben sokszor nem beszélhetünk interferencia jelenségről, miközben fényhullámok indulnak ki két különböző fényforrásból. A jelenség magyarazátamagyarázata kettős. Az atomok általában egymástól függetlenül, rövid ideig sugároznak, és habár sok atom együtt erős fényt tud kibocsátani, a fény rendszertelenül, különböző fázissal érkezik, így nem teljesíti a koherencia feltételt. Továbbá az emberi szem csak kb. egytized másodpercenkénti átlagos megvilágítottságot érzékel, így ha pillanatnyilag is létrejön interferencia jelenség a szem nem képes annak észlelésére.
Csak akkor van lehetőség interferencia-jelenség észlelésére, ha az abban résztvevő fényhullámok a megvilágított felület pontjaira azonos fáziskülönbséggel érkeznek, azaz a fényhullámok koherensek.
 
16. sor:
 
==Konstruktív és destruktív interferencia==
[[Kép:Michelson Interferometer Green Laser Interference.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Michelson-interferometer]] által létrehozott interferencia mintázat. A világos területek a '''konstruktív''' interferencia eredményeként, míg a sötét területek a '''destruktív''' interferencia ereményekénteredményeként jöttek létre.]]
 
Az interferencia két vagy több [[hullám]] [[szuperpozíciós elv|szuperpozíció]]ja eredményeként létrejövő új hullám mintázat.