„Bonni dokumentáció” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Nagy Imre –> Nagy Imre (politikus)
Kalti (vitalap | szerkesztései)
34. sor:
 
===A Bonni dokumentáció második kötete a mai kutatás tükrében===
A bonni tudományos bizottság nem tudja megnyugtatóan tisztázni, hogyan került [[Magyarország]] a [[Potsdami konferencia|potsdami megállapodás]] [[kitelepítés]]ről rendelkező [[XIII. cikkely]]ébecikkelyébe. A korabeli magyar sajtót ugyanis teljesen figyelmen kívül hagyja, s inkább elfogadja azt a mítoszt, hogy a [[Szovjetunió]] ráerőltette a [[Dálnoki Miklós Béla]]-kormányra a [[kitelepítés]] nemzetközi jóváhagyásának a kérelmét. Ezt a magyar [[emigráció]] által terjesztett mítoszt Bellér Béla történész nevezte el "Potsdam-legendálegendának"-nak. A (nyugat-)német kutatók egyöntetűen és évtizedek óta úgy látják, [[Magyarország]] a saját kezdeményezésének köszönhette, hogy szerepelt a [[Potsdami konferencia|potsdami megállapodás]] [[XIII. cikkely]]ébencikkelyében. A magyar történészek közül elsőként Bellér Béla foglalt így állást e kérdésben.
 
Schieder kutatócsoportja (ugyancsak a magyar [[emigráció]]ra támaszkodva) azt állítja, a [[Dálnoki Miklós Béla|Dálnoki]]- és a [[Tildy Zoltán|Tildy]]-kormány küzdelmet vívott a [[szovjet]]ekkel a németek tömeges megmentéséért és a kiutasítandók félmilliós nagyságrendjét kizárólag „[[szovjet]] követelésnek” tartja. Az újabb kutatási eredmények alapján viszont Schiederéket itt is félrevezeti a "Potsdam-legenda". Közismert tény, hogy [[1945]]-ben a [[Magyar Kommunista Párt]] és a [[Nemzeti Parasztpárt]] egyértelműen a teljeskörű [[kitelepítés]] híve volt. Ezzel szemben a [[Független Kisgazdapárt]]on és különösen a [[Magyar Szociáldemokrata Párt]]on belül sokan inkább a részleges, ám tömeges [[kitelepítés]]re hajlottak. Ez a véleménykülönbség azért okozott éles vitákat a kormánypártok között és a kormánypártokon belül, mert a magyar kormánynak mozgástere nyílt a németkérdésben. Végülis a magyar kormány dönthetett volna úgy is, hogy nem kezdeményezi a [[második világháború]] győztes nagyhatalmainál a [[kitelepítés]]t. Később pedig, bár a magyar kormány nyilatkozataiban tagadta, volt választási lehetősége a németek teljeskörű vagy csupán részleges [[kitelepítés]]ének az elrendelésében is - vélekedik a német kutatókon kívül a fiatal magyar történészek többsége.