„Érzékelés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
átírás, bővítés, dúsítás |
||
1. sor:
Az '''érzékelés'''
A definíció alapján érzékelésnek számít a [[retina]] fényviszonyváltozásra adott reakciója, a [[Csiga (cochlea)|csiga]] hangullámokra adott viselkedése, de a [[bőr]] nyomásra vagy éppen hőmérsékletváltozásra való reagálása is. Mindegyik érzékelés közös mozzanata a környezeti változás nagyságát és milyenségét egyértelműen jelző ingerület receptorok általi létrehozása.
== Az érzékelés és észlelés viszonya ==
A [[pszichológia|pszichológiában]] az érzékelés és [[észlelés]] fogalmai eltérő jelentéssel bírnak. Míg az érzékelés a környezeti változások regisztrációjának és ingerületté alakításának fiziko-kémiai folyamata, addig az észlelés magában foglalja az ''elemi'' ingerek (például fényintenzitás változás) felvételétől a ''komplex'' tapasztalati élmény (például: Egy ember két tömbház között a járdán áll) kialakulásáig terjedő folyamat kifejtését is.
A megkülönböztetés alapjául szolgáló előfeltevés az, hogy az egyed olyan elemi [[információ|információkra]] van utalva a környezet "megértése" során, amik önmagukban '''elégtelenek''' a komplex élmények és környezethez való alkalmazkodások létrejöttéhez. Ezért az egészen egyszerű információkat (melyeket az érzékelés során gyűjtünk), az észlelés folyamatában meg kell toldani olyan információfeldolgozó algoritmusokkal, amik kiegészítik, helyesbítik esetleg pótolják az elemi ingerek hiányosságait.
Az [[ökológiai pszichológiai]] nézőpontja szerint azonban az érzékelés és észlelés közötti felosztás szükségtelen. Az ehhez az elméleti irányzathoz tartozó pszichológusok egységes észlelésről beszélnek, mely magában foglalja az érzékelést is. Feltevésük szerint a környezet elemi ingerei '''elégséges''', mi több '''részletgazdag''' információkkal szolgálnak a komplex élmények, és pontos környezeti adaptációk létrejöttéhez (lásd például az [[optic flow|optikus áramlást]]).
==Hivatkozások==
Atkinson et al. (1999). Pszichológia. Második, javított kiadás. Budapest, Osiris Kiadó
Gibson, J.J., Gibson, E.J. (1955). Perceptual learning: differentiation or enrichment? ''Psychological Review,'' 62, 32-41.
{{DEFAULTSORT:Erzekeles}}
| |||