„Dessau–wörlitzi kertbirodalom” változatai közötti eltérés

A tájépítészet első lépései [[Oranienbaum]] alapításával kezdődtek, a település, [[oranienbaumi kastély|palota és park]] egységes elrendezésével, [[1683]]-tól kezdődően. A [[barokk]] együttes tervezője [[Cornelis Ryckwaert]] volt. A terület további fejlesztése 1700 körül történt, az Elba-menti mocsarak kiszárításával. [[III. Lipót Frigyes Ferenc anhalt–dessaui herceg]] uralkodása alatt 1765 körül a hercegség egész területén átfogó tájépítészeti projekt kezdődött. A herceg több tanulmányutat tett [[Anglia|Angliában]], [[Hollandia|Hollandiában]] és [[Olaszország|Itáliában]], ennek erdményeképpeneredményeképpen fogott bele nagyszabású terveinek megvalósításába barátja és tanácsadója, [[Friedrich Wilhelm von Erdmannsdorff]] építész segítségével. A herceg a [[felvilágosodás]] híveként a barokk kertépítészet elutasítva olyan mintákat keresett, amelyek a természetközeliséget testesítik meg.

Amikor a herceg 1817-ben meghalt, gyakorlatilag az egész hercegség egy összefüggő kert volt. Utódai megőrizték ezt a 19. század végégi. Amikor a század második felében a helyi úthálózatot korszerűsítették, nem nyitottak új utakat kertbirodalmon keresztül. Az iparosítás és Dessau fejlődése ellenére 1900 után is sikerült megőrizni a táj jellegzetességét. Sajnos azonban az autópálya építése 1937-381937–38-ban illetve a vasútépítés 1937-42 között négy részre osztották a kertbirodalmat.

Annak ellenére, hogy Dessaut súlyosan érintette a [[II. világháború]], a kertbirodalom viszonylag érintetlenül megmenekült. Ezt követően azonban a mezőgazdasági terület képe változást szenvedett a különböző építkezések miatt. 1994-951994–95-ben sikerült stabilizálni a környezetet az áramtelep és az üvegházak bezárásával.