„Felix Bloch” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A(z) Felix_Bloch.GIF nevű fájlt Wuzur törölte a Commonsból: „ per commons:Commons:Deletion_requests/Image:Felix_Bloch.GIF
Peti610bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: Átirányítások javítása
7. sor:
|meghalt = Zürich, [[1983]]. szeptember 10.
|szakterület = [[fizika]]
|iskola = [[ETHEidgenössische Technische Hochschule|ETH Zürich]] és [[Lipcsei Egyetem]]
|korábbi_intézmény =
|elmélet = [[Mágneses magrezonancia|NMR]], [[Bloch wall]]
17. sor:
 
==Élete és munkássága==
Bloch a svájci [[Zürich]]ben született, a zsidó származású Gustav és Agnes Bloch gyermekeként. Tanulmányait itt kezdte, majd a szintén zürichi [[Eidgenössische Technische Hochschule|Eidgenössische Technische Hochschuléban]] (Svájci Szövetségi Műszaki Főiskola) folytatta. Kezdetben mérnöknek tanult, de hamarosan átváltott a fizika tanulmányozására. Zürichben folytatott tanulmányai során az [[Eidgenössische Technische Hochschule|ETH]]-ban [[Peter Debye]] és [[Hermann Weyl]], a szomszédos Zürichi Egyetemen pedig [[Erwin Schrödinger]] előadásain és gyakorlatain vett részt. Ezeken az előadásokon egyik hallgatótársa [[Neumann János]] volt. 1927-ben szerzett diplomát, majd fizikai tanulmányait a Lipcsei Egyetemen folytatta [[Werner Heisenberg]] irányításával, ahol 1928-ban megszerezte doktorátusát. A továbbiakban megmaradt az európai akadémiai körökben, Zürichben [[Wolfgang Pauli]]val, Koppenhágában [[Niels Bohr]]ral, Rómában [[Enrico Fermi]]vel dolgozott, majd visszatért Lipcsébe, ahol magántanárként alkalmazták. 1933-ban, közvetlenül Hitler hatalomra kerülése után elhagyta Németországot, az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. 1934-ben a [[Stanford UniversityEgyetem|Stanford Universityn]]n kezdett dolgozni, ahol ő lett az elméleti fizika első professzora. 1939-ben megkapta az Amerikai Egyesült Államok állampolgárságát. A második világháború alatt a [[Los Alamos National Laboratory]]ban [[atomenergia|atomenergiával]] kapcsolatos kutatásokat végzett, majd innen visszavonult és a [[Harvard Egyetem|Harvard University]] radarprojektjébe kapcsolódott.
 
A háború után a nukleáris indukció és a [[mágneses magrezonancia]] kutatására koncentrált, melyek a mágneses rezonancia képalkotás ([[MRI]]) alapjait képezik.<ref>{{cite journal
34. sor:
| pmid = 7643644
| bibcode = | oclc =| id = | url = | language = | format = | accessdate = | laysummary = | laysource = | laydate = | quote =
}}</ref>. 1946-ban kidolgozta a [[Bloch egyenleteket]], melyek az atommagok magnetizációjának időbeli lefolyását írják le. 1952-ben [[Edward Mills Purcell]]-lel együtt megkapták a fizikai [[Nobel -díj|Nobel díjat]]at " új utak és módszerek a nukleáris mágneses precíziós mérésekben” című munkájukért."<ref name="fn_1">- Sohlman, M (Ed.) ''Nobel Foundation directory 2003.'' Vastervik, Sweden: AB CO Ekblad; 2003.</ref> 1954&ndash;1955 között egy évig a [[CERN]] első igazgatója volt. 1961-ben a [[Stanford Egyetem|Stanford University]] [[Max Stein]] professzora lett.
 
==Hivatkozások==