„Fábián István (nyelvész)” változatai közötti eltérés

Költeményei közül, melyeket bogyoszlói káplán korában irt és később elégetett, álnévvel jelent meg kettő az Uraniában, egy a Regélőben és egy a Gyarmathy Magyar Sionjában, nevével pedig egy az Anastasiában (1838.); vallásos cikkei: Egy tekintet a szépművészetekre, s egy m. kath. énekes és imádságos könyv terve felett irt levelek (Egyházi Tár XII. 1838.), Igaz-e, hogy a) a halhatatlanság, és a halál utáni jutalom, és büntetés hite a görögöknél csak Plato kora után lőn általános néphit, s hogy b) az eredeti Mozaismustól még a halhatatlanság eszméje is idegen volt, Az emberi nem mívelődésének története c. munka irója (Bajza) ellen (Religio és Nevelés 1844. II.), Az eleve adott kijelentésről, Az emberek, bármily nagy különbség létezik is köztük, mind egy nemző pártól származnak (u. ott), Az uj szövetségi áldozat (dicséretre méltatott pályamunka, u. ott, 1858. I.), Magyar átokminta ismertetése és története (M. Sion 1863.); nyelvészetiek a Budapesti Hiradóban (1847. a m. tud. akadémia által kiadott Magyar nyelv rendszere cz. munka birálata), az Uj M. Muzeumban (1854. Magyar nyelvtudományi mozgalmak), a M. Nyelvészetben (1856. A finn nyelv ismertetése, Száz finn és száz magyar néptalány Philophemus álnévvel, 1857. Zahourek, Über die Fremdwörter im Magyarischen c. munkájának birálata, Magyar néptalányok, 1858. Eurén 1852-ben megjelent finn nyelvtanának ismertetése, Tájszók, helynevek és szólásformák, 1859. Magyar néptalányok, 1860. Nyilt levél a M. Nyelvészet t. szerkesztőjéhez, 1861. Hangviszonyok az áltaji nyelvek körében), a M. Akadémiai Értesítőben (1859. Nyelv, nyelvkülönbség és nyelvrokonság, székfoglaló), a Nyelvtud. Közleményekben (VII. 1868. Nyelvészeti apróságok, fejtegetések); vegyes tárgyú czikkek a Regélő-Honművészben (1840. A mosonymegyei pórok, Rábaközi népszokások), a M. Sionban (1863. A széplaki plébánia története, A vadosfai támadás 1751. aug. 20. 1864. Egyházasfalui pl.például története, 1865. Csepregi plébánia). A vegyes házasságok fölötti vitakorszakban két cikket irt a Századunkba; részt vett az egyházi Műszótár készítésében is, melyet Nagy János szombathelyi hittanár Köztanulatos egyházi műszótár cz. Szombathelyen 1845-ben kiadott; Reguly életrajzát közölte az Ifjuságu Plutarchban (1860. II.) s a finnek történetét a Budapesti Szemlében (VIII. 1860.), az Idők Tanújában (1866. aug. szept. Iromák, epigrammák a Syllabus tételeire), a [[Pesti Hirnök]]ben (1868. okt. A győri székesegyházban őrzött szent László király fej-ereklyéjének története). Az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.