„Fleischmann Rudolf” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: dátumlinkek javítása |
a Bot: Átirányítások javítása |
||
4. sor:
A hazai korszerű növénynemesítés megalapozója, számos új növénynemesítési módszer első alkalmazója a [[Csehország]] nyugati részén fekvő Éger ([[Cheb]]) városban [[1879]]. [[november 29.|november 29-én]] született. Gyermekkorának első éveit itt, majd [[Bécs]]ben töltötte. A gimnázium negyedik osztályának elvégzése után az [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriá]]ban lévő [[Oenológia]]i és [[Pomológia]]i Intézetben folytatta tanulmányait, ahol [[1896]]-ban kertész és szőlész oklevelet kapott.
Ezt követően az [[Adriai-tenger]]en lévő [[Brioni]] szigeten vállalt munkát. [[1898]]-ban [[Kutjevó]]ba, két évvel később a [[Szerémség]]be, a [[Duna]] melletti [[Újlak (Horvátország)|Ilok]]-i ([[Újlak]]) birtokra került uradalmi segédtisztnek.
==Kukorica- és gabonanemesítése==
19. sor:
Fleischmann Rudolf a rumai nemesítő telepen végzett tizenkét évi eredményes munka után Székács Elemér ösztönzésére [[1918]]-ban elvállalta a Magyar Föld Rt.-n belül akkor alakított Vetőmagnemesítő és Értékesítő Rt. kompolti növénynemesítő anyatelepének vezetését. Ezzel nemcsak életében, de a magyar növénynemesítés történetében is jelentős korszak kezdődött.
A telepen megsokszorozódott energiával folytatta a szerémségi tájfajtákból [[pedigré]] tenyésztéssel korábban előállított "rumai 244" búzatörzs nemesítését, amelyet a terméshozam fokozása és a levélrozsda ellenállóképességének növelése céljából a rumai nemesítő telepen előzőleg a "Székács 1." búzával keresztezett. Tovább keresztezte a javított törzset az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ból származó "kanred" búzával és sikerült kialakítania a kiváló minőségű "F. 481." őszi búzát. A gyengébb minőségű szikes talajon is jó termést adó "sziki búza" [[1939]]-ben részesült állami elismerésben, majd [[1949]]-ben államilag törzskönyvezett fajta lett. Mintegy húsz esztendeig tartozott a legjobb hazai búzafajták közé, míg az utóbbi években nemesítési alapanyagként tartották számon. Fleischmann az "F. 481." búzán kívül előállította még az "MF" és az "F" viharbúza fajtát is, bár ezek szerepe a köztermesztésben kevésbé volt jelentős.
[[Kompolt]]on tovább folytatta a rozsnak a rumai birtokon elindított nemesítését és a rozs megporzásának irányításával az ún. "Ohio-módszerrel" a külterjes viszonyokat jól tűrő növényt sikerült kinemesítenie. Az "F" rozs a többi rozsfajtánál korábban ért, termésátlaga ugyancsak felülmúlta a többi fajtáét. [[1924]]-ben államilag törzskönyvezett fajta lett, és főleg a [[
Fleischmann nevéhez fűződik az "F" [[zab]] nemesítése is, amely az [[Alföld]], valamint az ország északkeleti kedvezőtlen adottságú dombvidékein jó termést adott. A növény [[1934]]-ben kapott állami elismerést, majd [[1940]]-ben államilag törzskönyvezett fajta lett. Több mint 50 esztendeig volt köztermesztésben, ahonnan csak az [[1970-es évek]]ben szorult ki.
36. sor:
Az ipari növények közül elsősorban a [[kender]] nemesítésével foglalkozott jó eredménnyel. Elsőként vizsgálta a növény morfológiai bélyegei, a termőképesség és a rostminőség közötti összefüggéseket. Hibridizációs és fajtaelőállító célból szintén elsőként alkalmazta sikerrel a kender fotóperiódusos kezelését. Az általa kinemesített "F" kender [[1936]]-ban részesült állami elismerésben és ugyanabban az évben a [[london]]i rostipari kiállításon az "F" kenderből készült anyagok első díjat nyertek.
Fleischmann az [[1920-as évek]]ben megkezdte a [[len]] nemesítését is. Az általa nemesített "F" lent a 1930-as években a [[Csallóköz]]ben hasznosították. Sokoldalúságára jellemző, hogy oldhatatlan tudásszomjjal kísérelte meg szinte minden termesztett növény nemesítését. Foglalkozott a [[lucerna]], a [[baltacim]], a [[bükköny]], a [[tarajos búzafű]], az [[angolperje]], a [[réti ecsetpázsit]], a [[réti perje]], a [[réti csenkesz]] és a [[mohar]] nemesítésével. Közülük a [[perzsa baltacim]] először 1941-ben, a [[simabükköny]] 1942-ben kapott állami elismerést. Érdeklődési köre a kertészeti növényekre is kiterjedt. Kinemesítette a szántóföldi művelésre is alkalmas "F" [[gyöngybab]]ot, amely 1926-ban államilag elismert fajta lett. Mindezeken túlmenően még az [[fehér akác|akácfa]] fahozamának és minőségének javításával is megpróbálkozott.
Fleischmann három évtizedes kompolti munkássága alatt mintegy húsz növényfajt nemesített eredményesen. Ezek közül három államilag törzskönyvezett, hat államilag elismert és két növényfaj feltételesen elismert fajta lett.
| |||