Dóczy János és Lelkes Éva fia volt. Tanult [[Székesfehérvár]]ott, a rhetorikátretorikát [[Komárom]]ban Doszlern [[bencés rend]]i szerzetes alatt, a [[filozófia|filozófiát]] [[Pozsony]]ban végezte; azután a székesfehérvári papnevelőbe lépett; [[1803]]. [[március 20.]] miséspappámisés pappá szentelték. [[Káplán]] volt [[Szenterzsébet]]en, [[Mucsin]]ban, [[Mágocs]]on, [[Pécs]]ett, [[Mosgó]]n Somogy megyében; plébános [[Bölcske|Bölcskén]]. Ekkor nevelőnek ment BattyányiBatthyányi Antal grófhoz. Időközben a szerzetességhez kapott kedvet és [[1813]]-ban [[Heiligenkreuz]]ban ([[Ausztria]]) a cisztercita rendbe lépett, [[1814]]. [[november 1.]] letette az ünnepélyes fogadalmat. Kezdetben Heiligenkreuzban az énekes fiúk előljárójaelöljárója (praefectus) volt; majd meg hosszú ideig lelkészkedett [[Nagyfalva|Nagyfalván]] (Mogersdorf) Vas megyében; [[1834]]-ben Szentgotthárdon [[magyar nyelv|magyar]] hitszónok lett. [[1843]]-ban [[perjel|alperjelnek]] és lelkiatyának (spiritualisspirituális) Heiligenkreuzra visszavonult és itt az ujoncokatújoncokat és a többi növendékeket a magyar nyelvre oktatta. Elbetegesedvén, Szentgotthárdra vonult, hol mint gyóntató működött.
==Munkái==
1. Európa tekintete jelenvaló természeti, miveleti és kormányi állapotjában. Az egész munkához Európa földképe járul magyar nyelven. Bécs, 1829–31. Tizenkét kötetben. (IX. kötet: A magyar birodalmak. Magyar-, Horvát- és Tót- (SzlavoniaSzlavónia) ország; a Határ-őrző ezredek vidékeivel, a Tengerparti kerülettel s Erdélyország.)
2. Magyarország tökélletes mutató-könyve. (Index topographicus.) U. ott, 1830. Térképpel.
