„Lónyay család” változatai közötti eltérés

A '''Lónyay család tuzséri ágának története''' a 18. században kezdődött, amikor birtokként kapták meg Tuzsért. Az első birtokos feltehetően Lónyay Zsigmond volt, aki már [[1743]]-ban Tuzséron élt feleségével, Pogány Klárával. Fiai: Ferenc [[1792]]-ben az egyház kurátora lett. Zsigmond és Klára házasságából született még egy lány, Florentina (†[[1808]]. [[augusztus 10.]]), aki később a kastélyt építtető Lónyay Jánosnak (†[[1809]]. [[február 8.]]) lett a felesége. Fiuk: Lónyay Gábor (*[[1778]]. [[március 28.]]-án született. [[1817]]-ben Ung megye főispánjává választották. Ezen kívül a Tiszán inneni református Egyházmegye és a sárospataki főiskola főgondnoka is volt. Prónay Piroska bárónővel kötött házasságából hat gyermeke született, közülük Amália (†[[1806]]. [[november 10.]]-én, néhány éves korában halt meg. Fia: Lónyay Gábor (†[[1824]]. [[május 8.]], legidősebb gyermeke Lónyay Florentina (†[[1802]]. [[április 25.]], †[[1885]]. [[október 25.]]) volt, aki félénk, bátortalan, mély érzésű gyermek volt. [[1811]]-től húgával Piroskával a bécsi Steinacher családnál nevelkedtek, ahol kegyetlen szigorban volt részük. Talán ez késztette a félénk lánykát a naplóírásra is, melyben nyomon követhető belső világának fejlődése, érzelmeinek rezdülése. Férje, Lónyay János, akitől hat gyermeke született: Albert (*[[1823]]. [[április 31.]]), János ([[1828]]. [[június 29.]]), [[Lónyay Menyhért]] (*[[1822]]. [[január 6.]], [[†1884]]. [[november 3.]]), Bereg vármegye az [[1843]]-as és [[1847]]-es országgyűlésre is egyhangúlag választotta meg követének. [[1845]]-ben vette feleségül Kappel Emíliát (†[[1888]]. [[október 20.]]). Házasságukból öt gyermek született: Gábor (*[[1851]]. [[október 8.]]) és Emília Malvina (*[[1856]]. [[augusztus 4.]]), Menyhért (*[[1849]]. [[augusztus 20.]], †[[1884]]. [[március 8.]]), felesége Forgách Margit, akitől négy gyermeke született közülük az első három még az 5 éves kort sem érte meg, István (*[[1874]]. [[november 4.]]), Anna (*[[1879]]. [[szeptember 24.]], Márta (*[[1880]]. [[május 13.]]). [[1880]]-ban a sokszoros bánat után érkezett meg a család utolsó csemetéje: Lónyay Pálma, születése után négy évvel meghalt édesapja Abbáziában, agyrázkódásban. [[1901]]. [[június 8.]]-án férjhez ment Odescalchi Jenő Zoárdhoz. Ezzel a házassággal fonódik össze a Lónyay és a [[Odescalchi család]] története. Édesanyja újra férjhez ment Alapi Salamon Tódorhoz, aki hozta magával lányát, Salamon Ellát is, aki [[1894]]. [[szeptember 14.]]-én a hipnotizőr Neukomm Ferenc (eredetileg kútfúró) produkciójának áldozata lett. A mutatványost Salamon Tódor földesúr hívta meg egy előkelő társaság mulattatására. A produkció egyik médiumaként Ella kisasszony szolgált, aki a hipnotizálás közben összeesett és meghalt. A helyszínen levő Vragassy, a bécsi mentőegyesület volt igazgató főorvosa mindent megtett, amit lehetett, de eredménytelenül. Halála okául szívszélhűdést diagnosztizált. A tragikus esemény híre hamar szárnyra kelt [[Krúdy Gyula]] írása révén, a helyi és külföldi sajtó nyomán.