„Commentarii de bello Gallico” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Légió –> Római légió
XZeroBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például (3)
33. sor:
A rómaiakkal szemben az egyes kelta törzsek (gyakran időleges) szövetséges serege állt, amely (legalábbis Caesar kijelentései szerint) kb. 100.000 főt számlált. A kelta ellenállást nehezítette a törzsek és vezetőik közötti rivalizálás, illetve Caesar ügyes politikája, amellyel időnként maga mellé tudta állítani az egyes törzseket. A legtöbb hadjárat a kelta erődítmények elesésével vagy a kelták csatavesztésével zárult, amelynek során a római [[lovasság]] legázolta a menekülőket, gyakran a nőket és gyermekeket sem kímélve. Amennyiben a törzs nem adta meg magát és nem vállalta a római fennhatóságot, a túlélőket azonnal [[rabság]]ba vetetták: az [[Atuatuci]] törzs leigázása során mintegy 5000 fő veszítette életét, és a kb. 43.000 fő túlélőt Caesar azonnal eladta [[rabszolga|rabszolgának]].
 
A gall hadjárat második évében a legtöbb ellenséges törzset Caesar legyőzte és Gallia nagy része a rómaiak uralma alatt volt. A hadjáratnak ebben a szakaszában már egyik törzs sem volt képes arra, hogy Rómát vagy valamelyik római provinciát fenyegesse, és Caesar ellenfelei ezt kihasználva a sereg feloszlatását követelték. A könyv részben a kritikákra adott válaszul is született, hogy megmagyarázza Róma történelmének egyik legköltségesebb hadjáratát. A Caesar által adott magyarázatok sok esetben a hihetőség határán vannak, hiszen pl.például a [[Brit-szigetek]] meghódítására az volt az indoka, hogy amikor Gallia északnyugati részében harcolt, a helyieket a Brit-szigetekről érkező zsoldosok támogatták (akik feltehetően rokonai voltak a gall törzseknek).
 
== A könyv irodalmi és oktatási jelentősége ==
40. sor:
Amennyiben az olvasó eltekint a mű „kötelező olvasmány” jellegétől, észrevehető a fogalmazás tisztasága és a letisztult prózai stílus, ami egyszerre egyszerű és elegáns, csak a lényeges elemeket tartalmazza és mentes a retorikai elemektől. Majdnem krónikai az események leírásában, de annál sokkal több tényt és leírást tartalmaz a Caesar által meghódított népekről és az általuk lakott területekről, szokásaikról.<ref>cf. Albrecht, Michael v.: Geschichte der römischen Literatur Band 1. Munich 1994 2nd ed., p. 332-334.</ref>.
 
A könyv másik nagy erénye, hogy számos, meglehetősen megbízható földrajzi és történelmi adatot közöl, amelyek általában elsőkézből származó információkon alapul. Caesar leírta pl.például a kelta törzsek viseletét (VI, 13) és vallását (VI, 17), összehasonlította a kelta és germán törzseket(VI, 24), valamint személyes megfigyeléseket is közölt, mint pl.például a germánok érdektelenségét a mezőgazdasággal kapcsolatban (VI, 22).
 
==Vorenus és Pullo ==