„Népi műemlékegyüttes (Szalafő-Pityerszer)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peti610bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: ISBN formátum javítása
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Fa –> Fa (anyag)
11. sor:
Pityerszer nevét valószínűleg a ''pityer'' nevű madártól kapta,(amely itt nagyobb tömegben volt otthonos, mások szerint a [[pacsirta|pacsirtáról]]). A szabadtéri falumúzeum, megőrizte a régi életmódot. Az épületek eredeti kinézetükben lettek helyre állítva. Nevezetességei, az ún. "kerített ház" és az emeletes kástu, amely az országban ma már csak egyedül itt létezik. A kástu mellett látható az úgynevezett tóka, amit az itatóvíz gyűjtésére és tárolására ástak. Ha a szükség úgy kívánta, vizét főzésre is felhasználták.
 
A szelíden hullámzó dombvidéken jellegzetes településszerkezet alakult ki. A néhány házból álló dombtetői településrészek a „szegek” , amelyek laza együttese alkotta az egyes településeket. Az itt élő emberek évszázadok alatt alakították ki a táj mozaikos képét, apró parcellás gazdálkodásukkal, a tájba simuló épületeikkel. Megőrizve a természetet és fenntartva annak változatosságát. Hagyományos építőanyaguk a [[Fa (anyag)|fa]]. A boronaházas építésű házak a [[19. század]]ban váltották fel az oszlopokon nyugvó, kiugró tornáccal ellátott un. kódisállásos házak. A legszebbek :[[Szalafő]]n és [[Pankasz]]on láthatók.
 
A terület legősibb háztípusa a '''füstősház'''. Ennek egyetlen, nagyméretű, fűthető helyisége volt. Ez a mai [[konyha|konyhának]] felelt meg, tüzelőpadkás [[kemence|kemencével]] és deszkás tolóablakokkal. Itt elfért a [[nagycsalád]] minden tagja. Egyszerű berendezése az alapvető életfunkciók kiegészítését szolgálta. A kemence egyszerre szolgált [[fűtés]]re, [[sütés]]re és [[főzés]]re. A füsttelenítése megoldatlan volt, mert a tüzelőpadkáról illetve a [[tűzhely]]ből kiömlő [[füst]] a lakótérben terjengett és az [[ajtó]] felső részén vagy a felette lévő füstnyílásokon, és a deszkás tolóablakokon keresztül távozott a szabadba. A [[18. század]]ban az Őrségben a szegényebb családok használatában voltak a füstösházak. Ebben a típusban a [[szoba]] és a [[konyha]] nem különült el egymástól. Más helyiségek viszont csatlakoztak a lakáshoz: [[kamra|kamrák]], [[istálló]]k, [[ól]]ak, [[pajta|pajták]].