„A magyarországi németek kitelepítése” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peti610bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: Átirányítások javítása
XZeroBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például (2)
5. sor:
[[Magyarország]]on a német nemzetiségű lakosság [[kitelepítés]]e a törvényesség látszatával, pontosabban a törvénytelenségek és embertelenségek jogi elleplezésére való törekvéssel párosult. Ez elsősorban azzal függött össze, hogy a [[Szövetséges Ellenőrző Bizottság]] (SZEB) ellenőrzése alatt álló [[Magyarország]] nem kívánt precedenst teremteni, tekintettel a szomszédos országokban élő, [[kitelepítés]]sel fenyegetett magyar lakosságra.
 
A [[Szövetséges Ellenőrző Bizottság|SZEB]] eredetileg nem tervezte a magyarországi németek tömeges [[kitelepítés]]ét, ezt [[Magyarország]] [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]]a kezdeményezte. A későbbi magyar [[emigráció]] (pl.például [[Nagy Ferenc]] volt miniszterelnök) állítása szerint a [[Szovjetunió|szovjet]] megszálló hatóság nyomására. Azonban ezen állítását hitelt érdemlően, vagyis történelmi forrásokkal nem tudjuk alátámasztani.
 
A magyar kormány valójában olyan csodaszernek tekintette a németek kitelepítését, amely a világháború utáni Magyarország összes kül- és belpolitikai gondját enyhítheti: A hazai németek ingatlanaival kívánta a földnélküli magyar lakosság földéhségét csillapítani. Mivel ugyanakkor a szomszédos országokban már folyt a magyarság üldözése (lásd pl.például [[beneš-dekrétumok|benesi dekrétumok]]), a magyar kormánynak német ingatlanokra volt szüksége ahhoz is, hogy a [[Csehszlovákia|Csehszlovákiá]]ból, [[Románia|Romániá]]ból és [[Jugoszlávia|Jugoszláviá]]ból tömegesen érkező magyar [[menekülteket]] le tudja telepíteni. Abban is reménykedett, hogy ha a győztesekkel elfogadtatja a hazai német lakosság [[kollektív bűnösség]]ét, Magyarországot saját német lakossága áldozatának tüntetheti fel. A kollektív bűnösség elvével akarta Magyarországot kivezetni a nemzetközi elszigeteltségből.
 
Ezért közölte [[Gyöngyösi János]] külügyminiszter ([[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]) [[1945]]. [[május 16.|május 16-án]] egy jegyzékben [[Kliment Jefremovics Vorosilov|Vorosilov]] marsallal, a [[Szövetséges Ellenőrző Bizottság|SZEB]] elnökével, hogy [[Magyarország]] 300 ezer német "[[volksbund]]istát" szándékszik kitelepíteni.<ref>Spannenberger Norbert kutatási adatai szerint viszont a [[Volksbund]] taglétszáma a trianoni Magyarország területén még a szervezet fénykorában sem haladta meg a 150 ezer főt. Mint Balogh Sándor történész közölte, 300 ezer fő azoknak volt a száma, akik magukat az 1941-es népszámláláson német anyanyelvűnek vallották.</ref> Majd a [[Dálnoki Miklós Béla]] vezette magyar kormány [[1945]]. [[május 26.|május 26-án]] megerősítette ezen szándékát, amikor egy szóbeli jegyzékben tisztelettel kérte "a Szovjetuniót, hogy a Magyarországról eltávolítandó németeket Németországnak olyan területére telepítsék át, amely a Szovjetunió haderőinek megszállása alatt áll."<ref>Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája 1945-1955. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1988. 43.</ref>