„Gołąbi csata” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a
A '''gołąbi csata''' az [[északi háború (1655–60)|1655–60 évi északi háború]] lengyel frontjának ütközete a [[lengyelek]] és a [[svédek]] között. A helyszíne [[Gołąb]] és [[Krasiczno]] községeknél volt, [[1656]]. [[február 18.|február 18]]–[[február 19.|19]]-én.
 
[[1655]]-ben a svédek viharos benyomulásukkal elfoglalták Lengyelország nagyrészét. [[II. János Kázmér lengyel király]] [[Szilézia|Sziléizába]] menekült, majd a [[częstochowa ostroma (1656)|częstochowai diadalt]] követően visszatért, s a korábban a svéd megszállók emmlémellé állt lengyelek tömegesen pártoltak át.<br>
Serege vezérletét a tehetséges [[Stefan Czarniecki]]re bízta, aki hozzáfogott az ország felszabadításába. Bevonta ebbe a parasztságot is, akik partizánszerű támadásokkal tizedelték a svéd és [[brandenburg]]i csapatokat, (utóbbiakakik szintén részt vettek a Lengyelország elleni támadásban)megszállásában.
 
X. Károly Gusztáv még a [[Porosz Hercegség|porosz herceggel]] tárgyalt, hogy [[Poroszország]] elismerje-e Svédország főségét, s [[Małbork]] kemény ellenállást fejtett ki a svédekkel szemben. A király végül seregével elindult délre [[Lviv|Lwów]] felé.
Az ütközet a [[Visztula]] és a [[Wieprz]] összefolyásánál indult. A lengyelek nagy rohamával szemben a svédek nem tudtak ellenállni. Hanem amikor a király beérkezett a derékhad élén, a lengyeleket visszaverték. A sereg egy része átkellt a Wieprzen, őket a svédek lengyel csapatai üldözték tovább. A másik had Czarnieckivel az élen [[Końskowola|Końskowolába]] vonult vissza.
 
Károly Gusztáv pihenőt rendelt el és csak [[február 20.|február 20-án]] folytatta útját a győzelem biztos tudatában. A francia Dubois és [[Freed Aschenberg]] vezetésével két dragonyos ezredet küldött előre, ezketezeket azonban Krasicznónál a lengyelek megsemmisítették, maradványaikat a lengyel parasztok felkoncolták. Dubois elesett, Aschenberg is alig bírt elmenekülni.
 
A gołąbi csatát megelőzően [[Jan Pawel Sapieha|Jan Sapieha]] elfoglalta [[Janów]]ot a svédektől, akiket [[Bogusław Radziwiłł|Bogusłav litván herceg]] segített katonái élén.<br>
A svédek folytatták útjukat, ám a lengyelek és a tatárok szüntelenül zaklatták őket, közben utánpótlási gondok keletkeztek, amitől éhezés ütött ki a táborban.<br>
Az áruló lengyelek kezdtek visszatérni régi királyukhoz, a parasztságot pedig annál jobban ösztönözte ellenállásra a svédek ellenük elkövetett kegyetlenkedései.