„Foszgén” változatai közötti eltérés

A '''foszgén''' (vagy '''karbonil-klorid''') a [[szénsav]] származékának, dikloridjának tekinthető [[szervetlen kémia|szervetlen vegyület]]. Képlete COCl₂. Erős [[méreg]]. Színtelen, fojtó szagú gáz. Víz hatására hidrolizál, apoláris oldószerekben ([[benzol]]ban, [[toluol]]ban) jól oldódik. Hűtéssel könnyen cseppfolyósítható. A vegyipar [[műanyag]]gyártásra használja.

A foszgén planáris alakú molekula, a benne található [[szén]]atom hármas koordinációjú. A szénatom sp² hibridizációjú, hozzá bifunkcionális oxigénatom kapcsolódik. A C-O [[kötéshossz]] 116,5 [[sI-prefixumpikométer|pm]] (ábrán 118 pm szerepel), a kötésrend nagyobb, mint kettő. Ennek az az oka hogy a klóratomok nemkötő elektronpárjai kismértékben delokalizálódnak a C-O kötésre.

Reakciókészsége a [[savklorid]]okhoz hasonlóan nagy. Víz hatására gyorsan hidrolizál, szénsav és [[hidrogén-klorid|sósav]] keletkezik belőle. A keletkező szénsav vízre és [[szén-dioxid]]ra bomlik.

Hasonló módon reagál a foszgén a primer és a szekunder [[aminokamin]]kalokkal is. Primer aminokból N,N'-dialkilkarbamid, szekunder aminokból tetraalkilkarbamid keletkezik.